Tudomány

A valóságban is megtörténhet az Armageddon

Bátky Zoltán
Bátky Zoltán

tech-újságíró és zenész. 2016. 08. 02. 09:42

Sokan emlékezhetnek a 90-es évek egyik slágerfilmjére, ahol egy Földet fenyegető gyilkos aszteroidához érkezik a katasztrófát elhárító űrhajó - mindez tényleg megtörténhet.

Persze az égitest nem egy napokon belüli becsapódással fenyeget, ezért az űrjárművön sem tartózkodik bátor bányászcsapat Bruce Willis vezetésével, hogy darabokra robbantsa a sziklát. De a 101955 Bennu tényleg eltalálhatja a Földet a tudósok szerint – viszont addig még van legalább 160 évünk.

Mindez akkor kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor a napokban a NASA egy olyan küldetést jelentett be, amelyben egy OSIRIS-REx nevű automatikus űrjárművet küldenek az űrbe szeptember 8-án, hogy aztán kétévnyi utazás után randevúzhasson a Bennuval, és kőzetmintákat és egyéb adatokat gyűjtsön a felszínről. Az aszteroida az űr léptékét nézve nem nagy, az 500 méteres átmérő azonban akkor már elég komolynak számít, ha feltételezzük, hogy egyszer a Földbe csapódna, ami ilyen méretek mellett valóban okozhatja akár az élet teljes pusztulását.

A kutatók szerint a hatévente közelünkbe kerülő égitest olyan pályán halad, amelyen más égitestek gyakran módosítják az útját, ezért a 2100-as években egyre közelebb kerülhet a Földhöz, 2135-ben már a Holdnál is közelebb halad majd el mellettünk. Pont ez az alkalom, és a Föld vonzása okozhatja azt, hogy az aszteroida egyre veszélyesebb útvonalon halad majd, és a jelenlegi számítások szerint 2175 és 2196 között már elég komoly esély lesz arra, hogy eltalál minket.

Oké, ez az esély elsőre kicsinek hangozhat (egy a 2700-hoz), ám kozmikus léptékekben azért kifejezetten komolyan kell venni, és ha tényleg ránk zuhan, a valaha felrobbantott legerősebb nukleáris fegyvernél 60-szor nagyobbat csattanna.

Nyugi, addigra minden rendben lesz

Egyrészt 2175-ig, a legelső igazán rizikós pályáig még van 159 évünk, ezalatt simán fejlődhet annyit a tudomány és technika csodálatos világa, hogy Bruce Willis és fúróbrigád nélkül is elháríthatunk egy ilyen ütközést. Másrészt a NASA sem emiatt aggódik igazán, hiszen a mostani űrküldetésnek sem az lesz az elsődleges célja, hogy felkészüljünk a védekezésre. Az ügynökség inkább azért kíváncsi a Bennura, mert egy olyan égitestről van szó, amely a Naprendszer kialakulása óta változatlan, ezért kifejezetten sok információt hordozhat magában a bolygórendszerek és akár az élet kialakulásával kapcsolatban.

Az OSIRIS-REx projektben dolgozó Dante Lauretta szerint az aszteroida felépítése olyan lehet, amelyben akár szerves molekulák is rejtőzhetnek, és a hozzá hasonló égitestek szerepet játszhattak abban, hogy a Föld kialakulása után a felszínen kialakult az az “ősleves”, amelyben megjelent a tényleges élet.

Az űrszonda 2018-ban éri el az égitestet, és először 505 napon át kering körülötte, hogy pontosan feltérképezze, és egy tökéletes leszállóhelyet keressen. Ezután egy kisebb szondát küld a felszínre, amely kisebb kőzetmintákat gyűjt majd: speciális robotkarjával 60 gramm és 2 kiló közötti darabokat emel majd be, amelyek végül az űrszondával visszakerülnek a Földre 2023-ban a részletes vizsgálatokra. Ha miden rendben halad, ez lesz az eddigi legnagyobb aszteroida-minta, amit valaha sikerült begyűjteni, és úgy egyáltalán a legnagyobb űrből származó minta az Apollo-küldetések óta.

Na jó, az OSIRIS-REx mindemellett azt a fizikai hatást, az úgynevezett Jarkovszkij-hatást is vizsgálja, amely egy olyan erő, ami a világűrben forgó minden  testre hat, az egyenetlen hősugárzás következtében.

A hatást 1900 körül egy orosz mérnök, Iván Oszipovics Jarkovszkij (1844–1902) fedezte fel, aki szabadidejében tudományos problémák megoldásával foglalkozott. Jarkovszkij meglátása szerint, mivel a világűrben haladó test a megvilágítást egy irányból, a Nap irányából kapja, ezért egyrészt egyenetlenül melegszik fel, másrészt a kapott hőmennyiséget kisugározva a saját pályáját hosszabb idő eltelte alatt módosítja, bármilyen kicsi is az így ható erő. (forrás: Wikipédia)

A Bennu felfedezése, azaz 1999 óta ez az erőhatás már 160 kilométerrel változtatta meg az aszteroida pályáját, ami elsőre nem hangzik soknak, de pont azért kell tanulmányozni a hosszabb távú hatásokat és lehetőségeket, hogy egy későbbi katasztrófát még jó előre meg lehessen akadályozni.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

CANNES, FRANCE - MAY 21: US actor Adam Sandler (R), US actor Ben Ben Stiller (C) and British actress Emma Thompson (L) arrive for the film ‘The Meyerowitz Stories’ in competition at the 70th annual Cannes Film Festival in Cannes, France on May 21, 2017.  Mustafa Yalcin / Anadolu Agency
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.