Tudomány

Mi történne, ha minden vulkán egyszerre törne ki?

Rátfai Gábor
Rátfai Gábor

újságíró. 2016. 06. 20. 10:02

Amennyiben megtörténik, nekünk annyi, de azért érdemes tudni, hogy milyen folyamatok következményeként múlnánk ki.

Mindamellett, hogy ez egy eléggé világvége forgatókönyv, érdemes rajta jobban is eltöprengeni, amit Jessica Ball, a USGS (United States Geological Survey) geofizikusa és vulkanológusa tett meg, bár azt ő is elismeri, hogy egy ilyen természeti katasztrófa a Föld klímáját úgy változtatná meg, hogy talán soha nem jönne többet helyre.

Tehát tegyük fel, hogy valamilyen hatalmas véletlen, vagy a Föld alatti erők hirtelen felbuzdulása miatt egyszerre tör ki az összes vulkán. Mindamellett, hogy világméretű pánik kerekedne a dologból, az olyan vulkánok, mint a Kilauea (Hawaii), vagy az Erta Ale (Etiópia) lassabb és nyugodtabb kitöréseket produkálnak, így a környezetükben élők a lassabban mozgó láva elől el tudnak menekülni. Ugyanakkor a japán Fujihoz, vagy a jég és víz alatt lévő izlandi vulkánokhoz hasonlók már sokkal nagyobb problémát okoznak, mert annyi hamut böfögnének ki magukból, ami elsötétítené a teljes égboltot. Ennek következtében beállna a vulkanikus tél, ahol a mezőgazdaság megbénul, összeomlik, azt pedig már nem is kell részletezni, hogy mindez mivel jár az emberek számára. Éhezéssel.

De a hamu már belélegezve sem vidám dolog, lassú és gyötrelmes légúti rendellenességekhez, majd leálláshoz vezetnek, és ha valaki úgy gondolja, hogy az épületekben biztonságban van, hát ez sem biztos, mert azok meg rá omolhatnak, mivel a hamu ötször sűrűbb, mint a víz, ezt a terhelést pedig nem bírná el az összes szerkezet. És akkor még nem is beszéltünk az előbb említett vulkánok oldalán lezúduló láváról, ami olyan tempóban halad, hogy nem igazán van esély elmenekülni előle, és a légi közlekedés sem segíthet. A vulkáni hamu a repülőgépek, helikopterek hajtóművét, motorját is kicsinálja.

Visszatérve a hamura, és az így kialakult vulkanikus télre, érdemes felidézni az 1815-ös Tambora kitörést, amiről úgy beszélnek az északi féltekén, hogy “a nyár nélküli év”. Ugyanakkor a vulkáni működéssel a légkörbe jutó széndioxid miatt hamarosan felmelegedés várható, és a jégtakaró drámaian elvékonyodik, visszahúzódik a sarkok felé. Tehát bár kezdetben a szulfátos aeroszolok miatt lehűlés tapasztalható, a nagy mennyiségben felszabaduló széndioxid legyőzi ezt a hatást, és valami olyasmi történik, mint 252 millió évvel ezelőtt a perm-triász kihalási eseménynél, amikor a tengeri fajok 96 százaléka, míg a szárazföldi gerincesek 70 százaléka pusztult ki. 66 millió évvel ezelőtt pedig a nem repülő dinoszauruszok haraptak fűbe hasonló okokból.

The Pavlof Volcano spews ash in the Aleutian Islands of Alaska in this U.S. Coast Guard photo taken March 28, 2016. Picture taken March 28, 2016.  REUTERS/US Coast Guard/Lieutenant Commander Nahshon Almandmoss/Handout via Reuters  THIS IMAGE HAS BEEN SUPPLIED BY A THIRD PARTY. IT IS DISTRIBUTED, EXACTLY AS RECEIVED BY REUTERS, AS A SERVICE TO CLIENTS. FOR EDITORIAL USE ONLY. NOT FOR SALE FOR MARKETING OR ADVERTISING CAMPAIGNS - RTSCOCL
Fotó: Reuters

A teljes folyamat vége az lenne, hogy a Földről eltűnik a víz, és nagyjából olyanná válna, mint a Vénusz, melynek légköre fullasztó mennyiségű széndioxidot tartalmaz, víz pedig egy csepp sincs a felszínén. Röviden összefoglalva tehát, ha minden vulkán egyszerre törne ki, akkor bolygónk igen barátságtalan hellyé változna, és nem sok esélyünk lenne a túlélésre.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.