Tudomány

A tenger mentette meg Angliát

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 05. 19. 16:00

A Spanyol Birodalom az addigi legnagyobb hajóhaddal indult a szigetország leigázására1588. május 19-én.

A XVI. század második felében Spanyolország hatalma csúcsán állt, igazi szuperhatalom volt. V. Károly uralma földrészekre terjedt ki, ahogy akkoriban mondták, birodalmában soha nem nyugodott le a nap, az amerikai nemesfémek mesés gazdagságot hoztak. Utóda, a bigott katolikus II. Fülöp alatt a birodalom tovább virágzott.

A gazdag németalföldi kereskedővárosok mind spanyol befolyás alatt álltak, 1571-ben pedig a király féltestvére megrendítő vereséget mért a török flottára Lepantónál, 1580-ban pedig a spanyolok “bekebelezték” Portugáliát. Fülöp következő terve számító Anglia meghódítása volt.

Elméletben jól hangzott

Ezzel több legyet is ütött volna egy csapásra. Személyes indok lehetett, hogy I. Erzsébet korábban kikosarazta a leánykérőbe érkező Fülöpöt, de emellett komoly segítséget nyújtott a spanyolok ellen lázadó Németalföldnek, és nyíltan támogatta a spanyol hajókat rendszeresen fosztogató kalózokat. Ráadásul a szigetország a protestantizmus védőbástyájának számított, már csak ezért is szúrta a pápista király szemét.

A terv az volt, hogy felépíti a valaha látott legnagyobb flottát, amely behajózik a La Manche-ra, ott megsemmisíti az angol flottát, elfoglal néhány kikötőt, majd átszállítja a szigetre a Németalföldön állomásozó erős spanyol szárazföldi hadat.

A baj csak az volt, hogy Fülöp annyira bízott Isten segítségében, és annyira nem értett a tengeri hadviseléshez, hogy következetesen mellőzött minden realitást és józan tanácsot, amely nem illeszkedett a tervébe.

Tapasztalt katonáinak nem engedett beleszólást, minden részletet maga az uralkodó tervezett meg, még a katonák napi fejadagját is.

Amit pedig nem vett figyelembe, az az, hogy a délkeleti angol kikötők nagyon is meg voltak erősítve, elfoglalni őket egyáltalán nem lett volna gyerekjáték, ráadásul Németalföldön nem voltak meg a csapatok beszállítására alkalmas kikötők. Fülöp nem vette figyelembe a spanyol hadihajók gyengeségeit – ellenszélben egyáltalán nem tudtak haladni, de oldalszélben is csak nehezen voltak irányíthatók -, és a csatornán uralkodó, sokszor extrém körülményeket.

Wikipedia

Lomha, nagy hajók

A Nagy vagy Legyőzhetetlen armadának nevezett flotta Lisszabonban gyülekezett, és bár a hajók száma és többségük mérete is tiszteletet parancsolt, a 130 hajónak csak a fele volt hadihajó, és azok is elavultak voltak – nehézkes, nagy szerkezetek a tatjukon hatalmas felépítménnyel. A középkori tengeri hadviselésre tervezték őket, amikor a tüzérség szerepe még másodlagos volt, a csatát a másik hajót megcsáklyázó, egymás fedélzetére átugráló katonák döntötték el.

Az angol hajók viszont sokkal modernebbek voltak: jól manőverezhető járművek, amelyek fő erőssége a tűzerő volt.

A Győzhetetlen Armada 1588. május 19-én hajózott ki Lisszabon kikötőjéből. A széljárás kedvezőtlen volt, a hajóhad nagyon lassan haladt, és már ekkor problémát jelentett összetartásuk. Még el sem hagyták a spanyol partokat, amikor felfedezték, hogy élelmiszerük megromlott, vizük poshadt, egy hatalmas vihar pedig teljesen szétszórta a flottát.

Teljes vereség

Kínlódva, keservesen végül az armada végül július végén, vagyis több mint két hónapnyi szerencsétlenkedés után érte el a csatorna bejáratát. Kifutottak az angolok is, és biztonságos távolból lőtték, “bosszantották” a spanyolokat minden különösebb eredmény nélkül. Csodával határos módon megúszták még azt is, hogy gyújtóhajókat küldtek közéjük, ám a július 31-ei ütközetben döntő vereséget szenvedtek – az angol tűzerővel szemben tehetetlenek voltak.

A spanyol flotta csapdába esett, kiszorult a csatornából, és egyedül észak felé hajózhatott. Egy újabb ütközet teljes fizikai megsemmisüléséhez vezetett volna, a parancsnok ezért úgy döntött, megkerüli a Brit-szigeteket, körbehajózza Írországot, és úgy vezeti haza flottája roncsait. Ám az 1588-as esztendő szokatlanul viharos őszi időjárás számos hajó vesztét okozta, a flotta szétszóródott, mindenki egyedül próbált menekülni.

Wikipedia

Egyesek az ír partokra vetődtek, ahol az angolbarát klánok kezén halál várt rájuk, sokan a tengerbe fulladtak, miközben az ellátmány, főleg az ivóvíz a legtöbb helyen elfogyott. Az óriási hadból 65 roncs tért vissza, az Armada 30 ezer fős legénységének kétharmada veszett oda.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

CANNES, FRANCE - MAY 21: US actor Adam Sandler (R), US actor Ben Ben Stiller (C) and British actress Emma Thompson (L) arrive for the film ‘The Meyerowitz Stories’ in competition at the 70th annual Cannes Film Festival in Cannes, France on May 21, 2017.  Mustafa Yalcin / Anadolu Agency
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.