Tudomány

Hatalmas baleset árnyékolta a harmadik dimenzió meghódítását

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 05. 06. 16:00

Az emberiség egyik legősibb álma valósult meg, amikor 1783. november 21-én a Montgolfier-fivérek jóvoltából nagy nyilvánosság előtt levegőbe emelkedett az első, embert szállító repülő alkalmatosság. Egy papírból készült hőlégballon volt, a bátor d’Arlande márkival a “fedélzetén” 900 métert tett meg Párizs felett.

Miénk az ég

A léggömbbel ugyan az ember meghódította a “harmadik dimenziót”, mégsem forradalmasította a tömegközlekedést, mert szinte azonnal legyőzőre lelt. Még 1783-ban megindultak a kísérletek, amelyek a nemrég felfedezett hidrogént állították a repülés szolgálatába. Az így születő léghajók hatékonyabbak és biztonságosabbak voltak a léggömbnél. De kellett hozzá a gőzgép is, hogy a jármű irányítható legyen.

Az első ilyen léghajót 1852-ben építették meg, majd a magyar Schwartz Dávid megtervezte az első alumínium szerkezetű léghajót. Halála után a szabadalmat Ferdinand von Zeppelin vásárolta meg 1898-ban, az alumíniumból, merev belső vázzal készült léghajókat bevetették az első világháborúban is. A vereség után a győztesek felszámolták a német légierőt, ezért az időközben elhunyt Zeppelin szerepét átvevő Hugo Eckener inkább a polgári repülésre koncentrált.

Látványos sikereket ért el, 1924 júliusában több mint 80 órás repülés alatt az LZ126-os léghajó átrepülte az Atlanti-óceánt, a Graf Zeppelin névre keresztelt LZ127 pedig öt évvel később megkerülte a Földet.

Amerika elérhető közelségben

1936 márciusában épült meg az ember által valaha épített legnagyobb repülő szerkezet, az LZ 129 Hindenburg. Magassága 45, hossza 245 méter volt – utóbbi csak 24 méterrel kevesebb, mint a Titanic hossza. A hajót a hidrogénnél jóval “szelídebb” héliummal akarták feltölteni, ám az USA ekkor már nem adott el ebből a gázból a fegyverkező Harmadik Birodalomnak. Így maradt a nagyon gyúlékony hidrogén.

Érkezés a lakehursti repülőtérre 1936-ban (Forrás: Wikipedia)

1939 májusában kezdte meg az utasszállítást az Atlanti-óceán felett, ingajáratban közlekedtek a New Jersey állambeli Lakehurst és Frankfurt között.

A leggyorsabb átkelés 43 órába és két percbe telt, ami összehasonlíthatatlanul kevés a korábbi vízi közlekedéssel.

A jegy legalább kétszer olyan drága is volt, mint a kor legmodernebb német óceánjáróira: először 400, később 450 dollárba került. Cserébe viszont az utasokat luxuskörülmények várták: étterem, bár, hálószoba és sétafedélzet. Apró kényelmetlenség volt, hogy a dohányzást csak egy külön helyiségben engedélyezték. Az év végéig a Hindenburg 34 alkalommal repülte át az óceánt, összesen 3500 utast és 30 tonnányi árut juttatott célba.

A tragédia

A Hindenburg utoljára 1937 májusában szelte át az óceánt. Május 6-ának hajnalán érkezett meg Lakehurst fölé 36 utassal és 61 fős személyzettel. A rossz idő miatt nem kezdhette meg a leszállást, így a kapitány New York és Boston fölé repült egy kis városnézésre. Reggel hétkor viszont megkezdte a leszállást a lakehursti repülőtéren. Ekkor jelentek meg lángok a jobboldali függőleges vezérsík közelében, és a léghajó pillanatok alatt lángcsóvává változott és lezuhant.

Szinte hihetetlen, hogy ebben a pokolban “csak” 36 ember vesztette életét. Dacára a balesetről fennmaradt számos kép- és hangfelvételnek, és több ezer szemtanúnak, a baleset okát máig nem sikerült minden kétséget kizáróan tisztázni. Feltételezésekben persze nincs hiány: villámcsapás, a motor keltette szikra, merénylet, szerkezeti hibák, az üzemanyag szivárgása és a többi. A korabeli bulvárlapok szerint valaki öngyilkosságot követett el a fedélzeten, és a pisztolylövés okozta a tragédiát.

Legutóbb a feltalálóként is ismert repüléstani mérnök, Jem Stansfield állt elő új elmélettel, amelynek igazolására három hidrogénnel töltött léghajó-modellt készített, és egyenként felrobbantotta őket.

Arra jutott, a zeppelint elpusztító robbanást a hidrogént belobbantó statikus elektromosság okozta: amikor a földi személyzet tagjai megragadták a leszálló léghajó rögzítő köteleit, lényegében földelték a járművet, és a művelet elektromos kisülést váltott ki.

A léghajózásnak ezzel leáldozott, érthető módon többé senki nem akart a veszélyes járművön utazni. A Hindenburg roncsaiból pedig az alumíniumot később a Luftweffe gépeihez használták fel.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2012. május 24.
A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. kukásautói az óbudai telepet hagyják el a hajnali órákban.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.