Tudomány

Marsi paradicsom terem a Földön

24.hu
24.hu

2016. 03. 09. 18:32

Kutatók egy csoportja sikerrel nevelt paradicsomot, borsót és még tízfajta növényt olyan talajban, ami nagyon hasonlít a Marséhoz.

Bár a marsi jellegű talaj valamivel kevesebb terményt hozott, mint a hagyományos földi talaj, az eltérés nem volt nagy, ami azt jelenti, hogy megfelelő feltételek mellett a Vörös Bolygó első telepesei akár képesek lehetnek gazdálkodással fenntartani magukat. A marsi kolónia képe egy lépéssel közelebb került.

„A biomassza-termelés valamivel alacsonyabb volt a marsi talaj esetében, mint a hagyományos termőföldben, de a különbség elhanyagolható volt, és csak az egyik tálcán tapasztaltuk ezt” – mondja Wieger Wamelink, a hollandiai Wageningen Egyetem kutatója. „Ez egyébként még nekünk is meglepetés volt, és azt bizonyítja, hogy megfelelő előkészítéssel és locsolással még a marsi talaj is nagy lehetőségeket rejt.

A kutatók egyébként ugyanezt a tíz növényt – paradicsom, zab, retek, borsó, póréhagyma, spenót, borsmustár, zsázsa, quinoa és metélőhagyma – a holdi viszonyokat imitáló talajba is megpróbálták beültetni. Kiderült, hogy a holdi talaj, kilenc növény esetében nagyjából feleannyira alkalmas a növénytermesztésre, mint a marsi, a spenótnak pedig komoly gondjai akadtak.

Felmerül a kérdés, hogy miként lehet a marsi talajhoz hasonlót találni a Földön? Nos, a legextrémebb helyekre kell menni hozzá. A marsi talajt egy Hawaiin található vulkánból nyerték ki, míg a holdszerűt egy arizonai sivatagban gyűjtötték. Ezeket aztán alacsony tálcákon frissen vágott fűvel vegyítették, ami által könnyebb lett a locsolásuk. Kontrollinstanciaként elhelyeztek mellettük egy sima, földi talajjal telített tálcát is.

Persze a marsi veteményeskert összedobása előtt egy pár dologra azért oda kell figyelni. Először is: az eredményeket eddig még nem publikálták, úgyhogy nagyjából a Wageningen Egyetem becsületszavára hagyatkozhatunk az ügyben, akiknek ez a második űrgazdálkodással kapcsolatos kutatásuk. Másrészt nem valódi marsi és holdi talajjal dolgoztak, csak azt imitáló, földi forrásokat használtak, és nem vették figyelembe a többi feltételt, mint a sugárzás vagy a hőmérséklet.

A növényeket földi atmoszférán, üvegházban termesztették stabil páratartalommal, szabályozott fény- és hőmérsékleti viszonyokkal, Wamelink magyarázata szerint azért, mert az első űrnövényeket minden bizonnyal földalatti termekben fogják nevelni.

Még egy gond van: a lényeget, azaz hogy ezeket a növényeket meg lehet-e enni, még nem bizonyították. „A talaj nehézfémeket tartalmaz, mint az arzén, a higany és az ólom, és emellett rengeteg vasat is.” – mondja Wamelink. „Elképzelhető, hogy a növények felszívják ezeket az anyagokat, és ezáltal mérgezővé válnak.”

A csapat most közösségi finanszírozáson keresztül gyűjt pénzt az új projektjükre a témában, és áprilisban tervezik folytatni a kutatást.

Tavaly egyébként az űrhajósok leszedték és elfogyasztották az első űrkáposztát, ami teljes egészében a nemzetközi űrállomáson nevelkedett. Úgy tűnik tehát, hogy A mentőexpedíció Mark Watney-jának utópiája, hogy krumplit nevelhetünk a Marson, talán nincs is olyan messze.

(via Science Alert)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

US actress Sharon Stone arrives on May 21, 2013 for the screening of the film "Behind the Candelabra" presented in Competition at the 66th edition of the Cannes Film Festival in Cannes. Cannes, one of the world's top film festivals, opened on May 15 and will climax on May 26 with awards selected by a jury headed this year by Hollywood legend Steven Spielberg.     AFP PHOTO / LOIC VENANCE / AFP PHOTO / LOIC VENANCE
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.