Tudomány

A római császár nem tréfált: megadóztatta a vizelést

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2015. 09. 18. 17:00

Titus Flavius Vespasianus sikeres hadvezér volt, megjárta a hivatalnoki ranglétrát, mielőtt Kr.u. 69-ben császár lett. Egy évnyi belháború után, a hadsereg segítségével foglalhatta el a trónt, és rögtön komoly problémával szembesült.

Ő már az én testvérem

A polgárháború és elődje, Néró őrült költekezése teljesen kiürítette a kincstárat. Érthető módon minden lehető1ehetőséget megragadott a pénzszerzésre, és igen kreatív ötletei voltak. Szerette a humort is.

Kiváltképpen piszkos pénzügyei közben szeretett tréfálkozni, hogy gyűlöletességüket egy kis humorral fűszerezze, és szinte tréfára fogja az egésze.t

Például: “Egyik kedves szolgája kincstárnoki állást kért egyszer tőle valaki számára, azt állítván, hogy testvére az illető; Vespasianus elhalasztotta a választ, de magához hívatta a jelöltet; kifizettette magának a pártfogónak szánt összeget, és késlekedés nélkül kinevezte. Majd amikor szolgája az ügy felől kérdezősködött, azt mondta neki: Keress magadnak másik testvért; mert akiről azt hitted, hogy a tied, az az én testvérem” – írja róla Suetonius a Caesarok életében.

A pénznek nincs szaga

A római vizeldék megadóztatása is a császár ötlete volt, és úgy tűnik, ezt környezete is furcsállta. “Titus, a fia, egyszer szemére vetette, hogy még a vizelés megadóztatását is kieszelte; Vespasianus erre Titus orra alá dugta az első befizetésből származó pénzdarabot, s közben azt tudakolta, bántja-e a szaga, Titus tagadó válaszára azt mondta: pedig látod, ez abból a vizeletből való.”

És innen származik a mondás, a pénznek nincs szaga.

Azért mondjuk el, hogy Vespasianus nem a vizelést adóztatta meg. A nyilvános illemhelyeket általában gyapjúkallózók üzemeltették, a gyapjú tisztításához használták az emberi vizeletet. Pontosabban az abból kinyert ammóniát. A császár tehát nem esett túlzásba, valójában egy termék után szedett pénzt. A törvény és a hozzá fűződő anekdota annyira közismert lett, hogy az olaszok máig vespasiónak nevezik az utcai vizeldét.

Vespasianusról szólva meg kell emlékezni róla, milyen bátran viselte, sőt kinevette a halált. Ismét Suetoniust idézzük: “Sem a halálfélelem, sem a közvetlen vég nem tartotta vissza a tréfától. … Betegsége első rohamánál megjegyezte: Ó jaj, azt hiszem, isten lesz belőlem. … A császárnak – mondta – állva kell meghalnia. Miközben erőlködve felemelkedni igyekezett, támogatóinak keze közt lehelte ki lelkét június tizenharmadikán, hatvankilenc éves egyhónapos és hétnapos korában”.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.