Tudomány
Pintér Róbert (Array)

Ön hamarosan nem vezetheti a saját autóját

Borovitz Tamás
Borovitz Tamás

netcsibész. 2015. 06. 07. 10:30

Interjú a jövőkutatóval, amelyből kiderül: a modern technológia révén hamarosan nyomtathatunk magunknak cipőt, a hűtő intézi helyettünk a bevásárlást, és – ad absurdum – még a rezsi is csökkenhet.

Pintér Róbert. 39 éves. Kutató, futurológus. A napokban egy üzleti fórumon előadást tartott „A jövő ma” címmel. Elképesztő technológiai megoldásokról mesélt, amelyek úgy hangzottak, mintha valahol egy messzi-messzi galaxisban léteznének. Közben meg már itt vannak, és várják, hogy rájuk cuppanjunk. Interjú.

Pintér Róbert (Array)
Fotók: Neményi Márton

Azt mondtad, hogy 2020-ban már 5 milliárd ember fog internetezni, és kb. 50 milliárd eszköz kapcsolódik majd a netre – ez milyen változásokat hozhat?

Rengeteg dolog átalakul az életünkben, méghozzá gyökeresen. Például az autóipari szakértők 2025 és 2030 közé teszik az önvezető autók tömeges elterjedését – tehát valószínűleg még a mi életünkben el lesznek tiltva az emberek a vezetéstől. Persze lesznek zárt helyek, ahol vezetheted a saját autód, de nem ez lesz a jellemző. Olyan hálózatban közlekednek majd a kocsik, ahol minden és mindenki – az autó, a rendőr, a tábla – kommunikál egymással. Nem lesz szükség jelzőlámpára, hiszen ha két irányból közelít egymás felé két autó, akkor kiszámítható lesz, hogyan kell megváltoztatni a sebességüket ahhoz, hogy biztonságosan elhaladjanak. A gyalogosnak pedig lehet okoskarórája, amellyel szintén rá tud kapcsolódni a hálózatra, amikor a zebrához ér.

Az olvasóink egy része biztos azt mondaná erre: örülök, hogy önjáró kocsik lesznek, de inkább azt mondjátok meg, hogy csökken-e a rezsi, és olcsóbb lesz-e a tojás.

A rezsi már nem is a jövő kérdése. Például a Google felvásárolta az intelligens kapcsolókat gyártó Nest-et. Ugye amikor beléptünk ide a szobába, ment a légkondi. Minek ment? Nem is voltunk itt, tök fölösleges.

Ja, ráadásul nyitva is van az ablak.

Tényleg. Be is csukom. Szóval több cégnek van olyan alkalmazása, amellyel rá tudsz kapcsolódni a termosztátra, ütemezni tudod – amikor felkelsz, legyen melegebb, aztán amikor nem vagy otthon, álljon le, de mire hazaérsz, legyen újra felfűtve a lakás. De például nekünk is olyan a mosógépünk, hogy reggel 9-kor berakom a mosást, és beállítom, hogy délután 3-kor kezdjen el dolgozni a gép, és mire hazaérek, minden szépen ki van mosva. Az összes mérőóránk netre lesz kötve, ellenőrizhetjük napra vagy akár órára lebontva a fogyasztást; azonnal tudjuk küldeni az adatokat a szolgáltatónak, amely javaslatot tehet fogyasztásunk optimalizálására.

Pintér Róbert (Array)

Az előadásodban említetted, hogy a fogyasztók 3/4-e számára kiemelten fontosak a zöld ügyek. Ha ilyen jól lehet majd gazdálkodni az energiával, és a cégek is időben kapcsolnak, van rá esély, hogy valamikor, a távoli jövőben a fenntarthatóságban is tényleges változás jöhet? Vagy maradunk a kiáltványoknál?

Ami az embereket illeti: sokan azt gondolják, hogy egymaguk semmit nem tudnak tenni a környezetért. Erre mondta a Dalai Láma, hogy próbáld ki, hogy bezárod magad egy szobába egy szúnyoggal, és meglátod, hogy egyetlen apró lény milyen hatalmas minőségi változást tud elérni. Én is azt gondolom, hogy egy-egy ember is sokat tud tenni; de a cégeknek még jobban oda kellene figyelniük erre a területre. De egyelőre nincs sok változás: a fogyasztói kapitalizmus rendszere nem alakult át gyökeresen az elmúlt években.

Az előadásodban meséltél mesterséges napfényről, amellyel kiválaszthatod, hogy északi vagy mediterrán megvilágítást állítasz be a nagyszobádban; és az útvonaltervezést segítő cipőről, amely rezeg, hogy tudd, merre kell kanyarodnod a sarkon. Ezek most még ilyen úri huncutságok vagy már a spájzban vannak?

Ezek abszolút jelen vannak már, és tömegesen el is tudnak terjedni. Azt szoktam mondani a hallgatóimnak, hogy megvalósult sci-fiben élünk. Ami most van, az 15-20 éve totál elképzelhetetlen lett volna. Te zenész is vagy, gondolj bele, 20 éve még örültünk egy karácsonyra kapott EMF-kazettának, mint majom a farkának (igaz, oda kellett tekerni a kedvenc számunkhoz); ma meg felmész a netre és 20-30 millió számot tudsz ingyen elérni. Óriási korszakváltás ez: az információ- és termékínség időszakából megyünk át az információ- és termékbőségbe. Elképesztő választékból kell szelektálnunk, ma már ez okoz nehézséget.

Mondanál még példát a megvalósult sci-fire?

Persze, itt egy tök friss hír: Kínában már piacra dobták az intelligens evőpálcikát, amit ha beledugsz az ételbe, megmondja neked, hogy milyen összetevők vannak benne, mennyi kalóriát viszel be, amikor kajálsz. És nyilván ha van egy intelligens órád vagy karkötőd, ami a mozgásodat, a pulzusodat méri, akkor össze tudod kapcsolni azzal, és máris tisztában vagy a súlyod alakulásával, és az orvosnak csak meg kell mutatnod az órád adatait. Ha egyáltalán elmész orvoshoz – mert lehet, hogy csak feltöltöd valahova az anonim adataidat, és már kapod is a szakemberektől a tanácsot, hogy mit kellene enned vagy tenned, hogy egészségesebb vagy soványabb legyél.

Pintér Róbert (Array)

A 3D nyomtatás vajon el tud terjedni? És ha igen, mindenki otthon készíti majd a gyereknek a pólókat, az ebédhez a tésztát vagy a dédinek a protézist?

A kapitalizmusban egy következő lépés, hogy maguk a fogyasztók hoznak létre termékeket. Egyedi, saját magadra szabott tárgyakat tudsz legyártani magadnak. Lesz otthon egy nyomtatód, vagy mondjuk lesz a sarkon egy 3D-s nyomtatós bolt, ahova bemész egy szabásmintával, és azt mondod, hogy „ezt az inget nyomtassák ki nekem”. Vagy nyakláncot. Vagy szemüveget. És a cipőt sem feltétlenül úgy veszel, hogy bemész a cipőboltba, és megnézed, milyen csukák vannak a méretedben, hanem a lábadról mintázott virtuális kaptafáddal beugrasz a nyomtatóshoz, és megmondod, hogy ilyen méretben kérsz ilyen és ilyen cipőt. Persze, hogy ez megvalósul-e… és mikor… az jó kérdés.

Nekem nagyon meglepő, hogy a felmérésetek szerint a magyar felhasználók eléggé nyitottak az új technológiai eszközökre. Legalábbis azokra, amelyek már néhány éve köztünk vannak: okostelefon, tablet, okostévé. Eddig nem úgy tűnt, hogy egy változásokra, újdonságokra izguló társadalom a mienk.

Nekem is meglepetést okozott; nem vártam, hogy ez lesz az eredmény. Tegyük hozzá, hogy a megkérdezettek nem általában a magyar társadalmat, hanem a 18 év feletti magyar internethasználókat reprezentálják; persze az is igaz, hogy mivel ma már a felnőtt lakosság közel 70 százaléka netezik, ezért kimondhatjuk, hogy mégis a túlnyomó többséget jellemzi ez az adat.

Egyes kütyük viszont még nem mozgatták meg a népeket, például az okosporszívó, az okosóra vagy az okoskamera. Az okoshűtőtől meg kifejezetten feláll az emberek hátán a szőr. Miért?

Csak sejtéseink vannak. Mivel a felmérésnél szándékosan nem részleteztük, hogy mit értünk például okoshűtő alatt, ezért az emberek szerintem nem feltétlenül ugyanazt értik alatta. Ott van például a telefon, azt ugye nem kell magyarázni. Ha valakinek azt mondod évszázadokkal ezelőtt, hogy egy készülék, amellyel tudsz beszélgetni valakivel, aki nincs is jelen, akkor hülyének nézett volna. Tiszta sci-fi! Az okoshűtőnél is ez lehet a helyzet: szerintem az emberek nem értik. Okos? A hűtő? Hát az csak ott áll a konyhában, benne vannak a kaják, kiveszem, amikor megenném, kidobom, amikor lejárt – ennyi. Miért kellene ennek az internetre kötve lennie? Meg talán félnek is tőle.

Milyen értelemben?

Tudod, hol tartották a polgári lakásokban a telefont?

Nem.

A garázsban. Mert az már bent van a házban, de csak éppen hogy. Régen nem úgy működött, hogy egy polgári otthonba bármikor beállíthattál, mint ahogy manapság, hogy „helló, erre jártam”. Be kellett jelentkezni. Ha elfogadták, megbeszéltétek, hogy hányra mehetsz oda. A telefon is ilyen betolakodó, hiszen csörög: bizonyos értelemben egy vadidegen jelen van a lakásodban. És ezt baromi nehéz volt megszokni. Az okos hűtőnél is furcsa lesz először, hogy jelez, amikor megromlott a kaja, szól, hogy mi fogyott el, mit kellene hazafelé vásárolnod. Vagy ő maga elintézi a vásárlást egy szupermarketes rendeléssel. Csak ugye a hardver önmagában kevés. És a szoftver is. Kell mellé egy gondolkodásmód is.

Pintér Róbert (Array)

Mennyire befolyásolja az elterjedést a technológiához kapcsolódó félelem? Hogy mondjuk, azért nem veszek okoshűtőt, mert félek, hogy a terroristák direkt meghackelik a rendszert, hogy megromoljon a parizerem. Vagy az a típusú aggodalom, hogy a Google és a Facebook mindent tud rólunk.

Szerintem az emberek többségét sajnos ez alapvetően nem érdekli. Van az a South Park-epizód, amikor Cartmen beépül az NSA-be, és kiderül, hogy a titkosszolgálat a megkínzott Mikulásból szedte ki a titkokat, de végül a leleplezés után mégis az a konklúzió, hogy „ezt mindenki tudta, ez a biztonságunk érdekében van”. Szerintem az emberek nem technológiafóbiások, hanem csak vannak, akik idegenkednek, félnek, hogy elrontják, rosszul kezelik a kütyüket. Lehet, hogy bizonyos dolgokra jobban rá vagyunk kattanva, mondjuk, tudunk gyertyát cserélni a kocsiban, vagy mosógépet kezelni, de közben ahhoz meg hülyék vagyunk, hogy elovassunk egy SMS-t. Vagy pont fordítva.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.