A rossz vízminőség, a hordalékanyagok és a tápanyagok növekvő mennyisége – amelyek napjaink koralljait veszélyeztetik – a korallzátony növekedését mintegy 700-2000 éves periódusra vetették vissza – hangsúlyozta Belinda Dechnik, a Sydneyi Egyetem szakembere, a Marine Geology májusi számában közzétett tanulmány vezető szerzője.
700 ezer éves képződmény
Az általunk feltételezettnél több száz évvel többe tellett, hogy felépüljön, és még többe, hogy visszaálljon az a széleskörű biodiverzitás, amelyről a korallzátony közismert. Ez ugyan lényegtelennek tűnhet a korallzátony 700 ezer éves történetében, a növekedés ilyen visszaesése akár csak egy évtizedre is jelentős hatással lehet a mai korallzátonyra – tette hozzá.
A szakemberek az egyetemnek a Nagy-korallzátonyon lévő kutatóállomásán végezték vizsgálataikat. 15 korallmintát gyűjtöttek, amelyeknek elvégezték a radiokarbonos kormeghatározását. Korallfajokat is azonosítottak, hogy megállapítsák, milyen változások mentek végbe a korallközösségekben az elmúlt nyolcezer évben.
A tengerszint emelkedésével növekszik
Megállapították, hogy a Nagy-korallzátony akkor kezdte el a jelenleg is tartó újranövekedését, amikor a tengerszint emelkedni kezdett azután, hogy nyolcezer évvel ezelőtt elolvadtak az utolsó jégtáblák.
A hordalékok és tápanyagok áradásokat követő növekedése lehetett a felelős a rossz vízminőségért a korábbi korallzátony esetében. “Nemcsak a zátony növekedése lassult le mintegy kétezer évre a korábbi korallzátonyt ért áradások nyomán, hanem a zátonyok közösségei is kevésbé változatosak voltak, mint a mostaniak. Még további két-háromezer évbe tellett, hogy a maihoz hasonló gazdag diverzitás létrejöjjön” – magyarázta Dechnik.
A kutatók szerint felfedezéseik jelentősek a Nagy-korallzátony jövőbeni egészségét illetően, mivel a kikötőfejlesztések és a mezőgazdasági tápanyagok tengerbe ömlése várhatóan növekedni fog a következő évtizedben, különösen Gladstone-ban, amely közel fekszik a szakemberek által tanulmányozott helyhez.
