Tudomány

56 magyart öltek meg a románok

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2014. 07. 25. 16:00

A halálmenet 1919. július 25-én indult Hódmezővásárhelyről, miközben a román hadsereg szabadon fosztogatott Budapesten és keresztül-kasul az egész országban.
Korábban a témában:

Az első világháború után Károlyi Mihály és kormánya úgy vélte, ha mindenben teljesíti a győztesek követeléseit, a készülő béketárgyalásokon Magyarországot partnerként kezelik, jogos igényeit elismerik. Leszerelték hát a katonaságot és megtiltották, hogy a bárki ellenálljon az újabb és újabb – ideiglenesnek tekintett – demarkációs vonalakat is átlépő román, szerb, cseh katonaságnak. Ma már tudjuk, nagyon rossz döntés volt.

Román zászló Budapesten

Az osztrák-magyar fegyverletétel után három héttel román csapatok indultak Erdély ellen, és egy-egy székely csapat elkeseredett küzdelmétől eltekintve mindenféle nehézség nélkül haladtak nyugat felé. A román vezetés célja nagyon is egyértelmű volt: minél nagyobb területet szállnak meg Magyarországból, annál többet van esélyük végleg elcsatolni majd a végleges rendezés során.

Augusztus 4-én történt meg, amit azelőtt magyar ember még legrosszabb álmaiban sem tudott elképzelni: a román hadsereg bevonult Budapestre. Az antant tudomásul vette a román hadmozdulatokat, csupán egy tábornoki bizottságot küldött Budapestre, a “túlkapások” megakadályozására.

Roman-katonak-Budapesten(650x433).jpg (román megszállás, )
Román katonák masíroznak Budapesten (wikipedia)

Véres bosszú

Semmit nem ért. A román megszállás alatt gyakoriak voltak a visszaélések, az erőszakos cselekmények. Az egyik legnagyobb vérfürdőt Hódmezővásárhely határában rendezték bosszúból, amiért a magyar Vörös Hadsereg néhány órára visszafoglalta a várost. Az eseményeket egy magát Berényi Lászlónak és a város rendőrfőnökének nevező fiatalember – román katonai segédlettel – tucatjával tartóztattak le embereket koholt vádakkal.

1919. július 25-én délelőtt Berényi, az akkori román városparancsnoktól kapott gépfegyveres fedezettel felhozatta a városháza börtönéből a foglyokat, majd az összevert embereket a város határába hajtotta. A menetet bámuló tömegből is többeket belöktek a sorba – írja a Múlt-kor.hu. A várostól hat kilométerre álltak meg, itt román katonák a foglyokat csoportokba állítva agyonlőtték.

A tömeggyilkosság 56 áldozatának fele harminc év alatti volt – a legfiatalabb mindössze 16, a legidősebb 62 éves -, túlnyomó többségük szegény sorban élt, nincstelen földművesek, iparos vagy kereskedő segédek voltak. A véres testeket a tanya mellett temették el – többüket még élve.

Sazabadrablás

Harry Hill Bandholtz (román megszállás, bandholtz)Eközben szisztematikusan folyt Magyarország kirablása. A román ideológusok elméletet is gyártottak a szabadrablás indoklására: a történelmi Magyarországon egészen addig felhalmozott értékekből Erdély révén arányos rész illeti meg Romániát. Ide értve készterméket, gyárat, műkincseket, gyakorlatilag mindent, ami Magyarországon fellehető volt.

Így került a szomszédos országba több ezer mozdony, vasúti kocsik tízezrei, egész gyárak komplett gyártósorai, vagonszámra cipők, takarók, a legkülönfélébb ipari és mezőgazdasági cikkek, múzeumok gyűjteményei, műkincsek. Az antant ugyan követelte a rablás leállítását, de a románok voltak kapun belül.

Elmentek, de vitték Erdélyt

Harry Hill Bandholtz, az amerikai misszió vezetője azonban beírta magát a magyar történelembe. Amikor megtudta, hogy a magyaroknak átadott román ultimátum azt is tartalmazza, hogy a román király lenne Magyarország uralkodója is, egyszerűen csak annyit válaszolt: üzenjék meg a küldőnek, menjen a pokolba. Bandholtz mentette meg a Nemzeti Múzeum gyűjteményét: lovaglóostorral a kezében zavarta szét a nemzeti kincseinket teherautóra pakoló román katonákat.

Több mint három hónap után, a román hadsereg végül november közepén hagyta el Budapestet, de csak a következő év tavaszán tért vissza az antant által kijelölt demarkációs vonal mögé. Magyarország május 6-án kapta meg az első világháborút lezáró béke feltételeit, június 4-én pedig a Trianoni békediktátum véglegesítette a mai határokat, köztük Partium és Erdély elvesztését.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

US actress Sharon Stone arrives on May 21, 2013 for the screening of the film "Behind the Candelabra" presented in Competition at the 66th edition of the Cannes Film Festival in Cannes. Cannes, one of the world's top film festivals, opened on May 15 and will climax on May 26 with awards selected by a jury headed this year by Hollywood legend Steven Spielberg.     AFP PHOTO / LOIC VENANCE / AFP PHOTO / LOIC VENANCE
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.