Tudomány

Ilyen volt a paraszti szex

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2014. 03. 23. 15:00

A paraszti világban ritka volt a kölcsönös megkívánásból fakadó szexuális kapcsolat. A házasság előtti szexre mindenhol másképp tekintettek, a házasságtörést pedig igyekeztek titokban tartani.
Korábban a témában:

A szexualitással kapcsolatos normákat ugyan a kereszténység tanai hosszú távon pontosan meghatározták, a társadalmi gyakorlat Európában az évszázadok folyamán mégis meglehetősen tág határok közt változott. Időben és földrajzi értelemben is. A parasztság szerelemhez és szexualitáshoz való viszonyát meghatározta, hogy a létfenntartás kényszerének törvényei háttérbe szorították az egyéni vágyak érvényesülését – olvasható a Mindennapok története blogon.

Megszakított közösülés

Az ismerkedés helyszínei a családi és falusi ünnepek (lakodalom, búcsú), a közös munkaalkalmak, egyes közösségi terek (pl. a közkutak) voltak. Idegen falubeliekkel való találkozásra a nagyobb ünnepek, búcsúk alkalmával megejtett rokonlátogatások adtak alkalmat. Kitüntetett szerepe volt a párkeresésben a fonóknak, báloknak és kisebb táncos mulatságoknak. Ezek az alkalmak az egyéni vonzalmak kipuhatolására, sőt helyenként a szexuális közeledésre is lehetőséget nyújtottak.

A házasságon belüli testi kapcsolatra többnyire nem örömforrásként, hanem titkolni való szégyenként tekintettek. Legalábbis a nyilvánosság felé ezt a képet kellett mutatni, különösen a nőknek. A házas élet az asszonyok számára a terhesség és a szoptatás folyamatos láncolatát jelentette, amely valóban teherré vált egy idő után. A gyakori szülés megviselte a szervezetüket is.

A fogamzásgátlás módszerei közül a megszakított közösülés a 19. század második felében kezdett elterjedni a paraszti társadalomban. Ebben a katonaságot, illetve a városi életet megjárt férfiak játszottak kulcsszerepet. Az udvarlóval való hosszas kinti “diskurálásoknak régente gyakran volt rossz következése, de ma már nagyon vigyáznak, még pedig a legények” – adott hírt szemérmesen az új tudás terjedéséről a 20. század elején a Pest megyei népélet megfigyelője.

Szeretőtartás és próbaházasság

A család és a falu közösségének szoros ellenőrzése – “a falu szájától” való félelem -, valamint az alkalom hiánya miatt ritka volt a kölcsönös megkívánásból fakadó házasságon kívüli nemi kapcsolat. Erősítette ezt, hogy az asszonyok legnagyobb részénél sikerrel járt a szexualitással szembeni tartózkodásra, sőt elutasításra irányuló nevelés. Ha mégis előfordult, annak leggyakrabban a férfi hatalmi helyzete, illetve a nő kiszolgáltatottsága teremtette meg az alapját. Például gazda és cselédje, illetve uradalmi tiszt és béres asszonyok, napszámos lányok között – írja Fónagy Zoltán történész a Mindennapok története blogon.

A házasság előtti szexualitást illetően nagyok voltak a különbségek a helyi normák és szokások között, ezért általános érvényű kijelentéseket nehezen lehet megfogalmazni. Azokon a területeken, ahol a fiatalok nagyon korán, szinte átvezető szakasz nélkül kerültek a házasságba, a lány szüzességét szigorúan megkövetelték. Az Alföldet például inkább ez a puritánabb nemi erkölcs uralta. Sokfelé viszont megengedték vagy legalábbis tolerálták a házasság előtti szexuális érintkezést, a “szeretőtartást”, sőt próbaházasságot, elvárva persze a kapcsolat utólagos „törvényesítését”. Főleg a magyarországi németek, illetve a székelyek köréből vannak ilyen, nagyobb szabadságról tanúskodó néprajzi adatok.

“Jóféle” nők

Akár merevebb, akár lazább volt valamely közösség normája, a lányokkal szemben mindig szigorúbb mércét alkalmaztak. A fiúk megszerezhették első szexuális tapasztalataikat egy náluk idősebb menyecskével vagy fiatal özveggyel is, többnyire anyagi ellenszolgáltatás – termény, ajándék, ritkán pénz – fejében. Nagyobb településeken szinte mindig lehetett találni a társadalom peremére sodródott “jóféle” nőket, akik illegálisan, de mindenki által tudottan prostitúcióra kényszerültek.

Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a 19. század második felében a házasságtörés megítélése is enyhült. Mivel a család stabilitását mindennél fontosabbnak tartották, a szülők és a rokonság többnyire a házasság egyben tartását szorgalmazta, persze ügyelve arra, hogy a történtek ne jussanak idegenek tudomására. Kifejezetten enyhén ítélte meg a közvélemény az alá-fölérendeltségi viszonyban állók (gazda és cseléd, gazdatiszt és majorsági lányok) közti szexuális kapcsolatot.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.