UV-fényben és normál megvilágításban: a szöcskének esélye sem volt.
Forrás: Oklahomai Egyetem / Douglas Gaffin
Douglas Gaffin, az Oklahomai Egyetem kutatója negyven skorpiót tett ki különböző hullámhosszú fénynek, miközben az állatok szemét fóliával takarta le. Amikor zöld fénnyel világította meg őket, a skorpiók mozdulatlanok maradtak, mivel nem tudtak tájékozódni. Ibolyántúli fényben azonban teljesen aktívnak bizonyultak, függetlenül attól, hogy szemüket tudták-e használni vagy nem.
Gaffin ebből arra következtetett, hogy az állatok viaszosnak tűnő kutikulája, tehát külső vázuk burka érzékeli az UV-fényt, és teljes felületével kezdetleges szemként működik.
Gaffin úgy vélekedik, hogy az éjjeli életmódot folytató állatok így érzékelik a Hold által visszavert csekély ibolyántúli fényt, és így könnyebben találnak biztos menedéket. Amennyiben ugyanis testük a fénymennyiség csökkenését észleli, ez azt jelenti számukra, hogy valószínűleg biztonságos helyre jutottak.
