Tech
Fragment of a mosaic panel made of precious and semiprecious stones called "The Industry of Socialism", which is a precise map of the Soviet Union.

A kor analóg Wikipediája: titokban feltérképezték a világot a szovjetek

Trautmann Balázs
Trautmann Balázs

2017. 11. 01. 13:00

Szinte mindenre kiterjedő térképkészlettel rendelkezett a szovjet felderítés és katonai vezetés – beleértve például a manhattani hidak teherbírását is. Komoly, évtizedes munka volt összegyűjteni a szükséges adatokat, persze minden feltűnést kerülve. A papíros adatbázist mai napig használják, sokszor életet is menthet.

Gyakorlatilag az egész világot lefedő, több százezer darabból álló térképvagyont halmoztak fel a szovjetek hosszú évtizedek munkájával. Minden, de tényleg minden rajta van: mely hágók mikor járhatóak Afganisztánban, iható-e az adott kínai járás kútjainak vize, milyen ott a növényzet, milyen anyagból és mekkora teherbírással épültek az amerikai hidak – a felderítőket és persze a katonákat minden érdekelt.

A felfedezés, majd az egykor titkos szovjet program feltárása a térképekkel több mint egy évtizedet bíbelődő, brit John Davies és Alexander Kent, a Canterbury Christ Church egyetem geográfusának nevéhez fűződik.

A The Red Atlas címet kapott könyvben a szerzők az 1940-es évektől működő, szovjet térképészeti programot mutatják be, mely hét, különböző méretarányban “papírozta le” a világot. Az egyik véglet a Földet 1100 részre osztó, inkább az áttekintést szolgáló munkák, ennek ellenpontja pedig a kiemelt fontosságú városok utcáit és épületeit aprólékosan felmérő és ábrázoló, nagy méretarányú alkotások voltak.

A washingtoni térkép bal alsó sarkában a Pentagon Fotó: NG/THE RED ATLAS: HOW THE SOVIET UNION SECRETLY MAPPED AMERICA

Természetesen azt nem lehet megmondani, hogy hány ember, kartográfus, geodéta, földmérő és persze hírszerző munkájára volt szükség a hihetetlen térképvagyon elkészítéséhez. Ezek jelentős részéhez soha nem férhetett hozzá az átlagpolgár, hiszen a pontos térkép az állam féltve őrzött kincse volt. Talán sokan emlékeznek még a ’70-80-as évek magyarországi turistatérképeire, melyek a Néphadsereg és az „ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet hadsereg” objektumait gondosan nem tüntették fel – miközben persze néha elég érdekesen kanyarogtak a turistajelzések is.

A kor analóg Wikipediája

A szerzők szerint a térképrendszer a kor analóg Wikipédiája volt: rajta volt minden olyan, gondosan összegyűjtött és rendszerezett információ, ami a katonai és a hírszerző szerveket érdekelhette. Adatok

  • az utcák szélességéről,
  • a burkolat minőségéről,
  • van-e zöld növényzet a járda mellett,
  • milyen házak és üzletek vannak ott,
  • milyen a tömegközlekedés,
  • milyen az elektromos hálózat,
  • milyenek a városok iparterületei.

Ehhez persze rengeteg, a kiszemelt helyszínről szóló információt kellett begyűjteni. Az amerikai állami földtani intézet rendszeresen publikált nyilvános térképeket: ezeket persze a szovjet nagykövetség szakemberei is azonnal beszerezték. Az 1960-as évek végétől már a felderítő műholdak egyre jobb minőségű kamerái is segítettek.

Svédország esetében például a diplomaták véletlenül mindig a stratégiailag fontos helyszínek mellett piknikeltek, barátságos beszélgetésbe bonyolódva a helyiekkel, esetleg az ott dolgozó munkásokkal. Igaz, 1982-ben Stockholm mellett a svéd elhárítás éppen a környéken ólálkodó szakembere meghallotta, miképp beszélget valakivel a szovjet “diplomata”, melynek során valamiféle védelmi aknamezők is szóba kerültek. Természetesen gyorsan kiutasították a kíváncsi szakembert.

A rejtélyek legnagyobbika mégis az: hogyan kerültek ki a nemzetközi kartográfiai piacra ezek a döntően szigorúan titkos térképek, méghozzá már az 1980-as évek végétől kezdődően? Erre pontos választ senki nem tud vagy akar adni: ugyanakkor 2012-ben egy nyugdíjas orosz ezredes ítéltek 12 év börtönre, lefokozták Moszkvában, katonai térképek kicsempészése miatt. A kereslet óriási, hiszen a közép-ázsiai országokat vagy Afrika egyes részeit illetően ma sincs pontosabb, elérhető térkép, mint amit a szovjetek rajzoltak. A segélyszervezetek vagy éppen az ásványkincseket kereső és kitermelő vállalatok számára egy megbízható, szovjet “papíros adatbázis” szó szerint életet és aranyat érhet.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.