Tech

Pár ezer dollárból bárki lejáratható a neten

Dömös Zsuzsanna
Dömös Zsuzsanna

tech-újságíró. 2017. 09. 26. 08:00

Korábban a témában:

Az „álhírek” kifejezés hallatán az embereknek általában a közösségi oldalakon megjelenő bejegyzések jutnak eszébe, amelyek hihetetlen és valószínűtlen történetekről számolnak be például a Föld valódi formájától kezdve egészen a rák eltitkolt ellenszeréig.

Az ilyen típusú tartalmak azonban jelentős erővel bírnak, és célzott terjesztésük mögött akár komoly gépezetek is állhatnak. A Trend Micro kiberbiztonsági cég nemrég közzétett, „Az álhírek és kiberpropaganda: így lehet használni és kihasználni a közösségi médiát” című kutatása szerint megfelelő összeg ellenében még egy jó hírnevű újságíró is könnyen lejáratható kiberpropaganda segítségével.

A propaganda már évszázadok óta jelen van, az internet pedig minden eddiginél hatékonyabb eszköz a hazugságok terjesztéséhez.  Egy kiberpropaganda-kampányhoz az alábbi három fő összetevőre van szükség a biztonsági cég szerint, ha ezek közül bármelyik hiányzik, az álhír nem ér célba.

  •  Az álhírek megfelelő közösségi oldalakon való terjesztéséhez szükséges eszközök és szolgáltatások. Léteznek egészen egyszerű és könnyen hozzáférhető megoldások (megvásárolható lájkolók, követők), míg akadnak szokatlanok is. Némelyik online kérdőívek tömeges kitöltését ígéri, vagy egyes írások eltávolítására kényszeríti az oldaltulajdonosokat.
  • Közösségi hálózatok: az emberek egyre több időt töltenek közösségi oldalakon azzal a céllal, hogy hozzájussanak a legfrissebb hírekhez és információkhoz, ez pedig kiváló táptalaj az információk eljuttatásához.
  • Végezetül a motiváció, hiszen a propagandakampányok kapcsán mindig felmerül a kérdés: miért. E mögött több ok húzódhat: a pénzszerzéstől a bűncselekményen át a politikai megfontolásig.

Pár ezer dollárból lejáratható bárki

A Trend Micro szakértői azt is megvizsgálták, hogy mennyiért érhetők el az álhírek terjesztéshez szükséges szolgáltatások és eszközök. Tegyük fel, hogy szeretnénk elhallgattatni vagy hiteltelenné tenni egy újságírót, aki számunkra előnytelen tényfeltárást végez. A példában szereplő újságíró 50 ezer követővel rendelkezik Twitteren és 10 ezerrel Facebookon, emellett hetente háromszor posztol a blogjára, amivel bejegyzésenként 200 kommentet generál.

Illustration of cybercrime
(Photo credit should read "HELMUT FOHRINGER/APA-PictureDesk via AFP")
Forrás: HELMUT FOHRINGER/AFP

Körülbelül egyhónapos álhírkampánnyal már hatékonyan rontható egy ilyen újságíró szavahihetősége. Hetente egyszer vásárolhatunk egy, a riporter számára kedvezőtlen álhírt, amit aztán heti 2700 dolláros (kb. 700 ezer forint) költséggel terjeszthetünk, 100 000 látogatást és 50 000 retweetet generálva. Emellé 1000 dollárért (kb. 260 ezer forint) akár 4000 kommentet is vásárolhatunk.

Ha az újságíró saját cikkeit is szeretnénk elárasztani negatív értékelésekkel és kommentekkel, és ezeket 25 000 látogatással és 10 000 retweettel és lájkkal szeretnénk promotálni, az 20400 dollárba kerül. Emellett a Twitter-profilját is “megmérgezhetjük” 200 000 robot követővel, mindössze 240 dollárért (kb. 62 ezer forint).

Ez a gyakorlat nem ritka a való életben sem: mexikói újságírókat például rendszeresen zaklatnak drogkartellek irányítása alatt álló Twitter-botok, akár halálos fenyegetésekkel is.

Mit lehet ellene tenni?

Ahogy a cég elmúlt év végén közzétett jóslatai szerint is várható volt, a kiberpropaganda 2017-ben még nagyobb teret nyert. A kormányok ennek következtében felismerték, hogy keményebben kell felvenni a harcot ellenük: olyan szolgáltatásokat indítanak el, amik lerántják a leplet a hamis hírekről, emellett új szabályzatok bevezetését, valamint a félrevezető információkat közlő oldalak büntetését is tervezik.

A németek vagyonokra büntetnék a Facebookot
Szerintük nincs más megoldás az álhírek terjedésének megakadályozására.

A közösségi oldalak (például Facebook) lépései között szerepel a botok és gyanús fiókok felfüggesztése, még több emberi moderátor alkalmazása a beérkező jelentések feldolgozásához, illetve olyan eszközök bevezetése, amikkel a felhasználók könnyebben jelenthetik a hamis fiókokat és tartalmakat.

A cég szerint végső soron azonban minden a képzett felhasználókon múlik: „Az álhírek terjedése akkor fékezhető meg, ha az olvasók megtanulják felismerni azokat. Árulkodó jel lehet a túlzó, szenzációhajhász cím, a gyanús webcím, a helyesírási hibák a szövegben, a manipulált képek, illetve, ha hiányoznak fontos adatok, például az információ forrása, a cikk írójának neve vagy a közzététel időpontja” – javasolja Gömbös Attila, a Trend Micro rendszermérnöke.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2011. július 19.
Ikarus 280-as autóbuszok várakoznak átvizsgálásra a BKV dél-pesti garázsában.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.