Tech

Ilyen lesz az életünk öt év múlva az IBM szerint

Bari Máriusz
Bari Máriusz

tech-újságíró, kreatív. 2017. 01. 25. 09:00

A legszórakoztatóbb dolgok egyike olyan prognózisokat olvasni, amik megmondják, hogyan fogunk élni öt év múlva. Ha összejön, azért, ha nem, akkor meg azért. Soron következő versenyzőnk az IBM.

2017 elején már derékig állunk az internetben és a hét másodperces aranyhalszintig lesüllyedt figyelemkorlátban. Ez egyfelől kedvez a jegyzetelő és time management-rendszerek fejlesztőinek, mert előbb-utóbb mindannyian könnyes és bevérzett szemekkel fogjuk gamifikálni a sarki sörvásárlást, másfelől bárki másnak, aki ígéreteket tesz a jövőre nézve, ugyanis gyorsabban felejtünk és többet. Sokkal. Okkal alapoz az egészségügy is a klinikai tesztek miatti öt éves kiváró periódusra – már csak azért is, mert hónapok múlva már egyáltalán nem fogunk emlékezni arra, hogy melyik cég melyik gyógyszere vagy művégtagja mit fog csinálni pontosan, csak arra, hogy már fejlesztés alatt van.

Pontosan ilyen a jövőkutatás is: létező prototípusokból, koncepciótervekből, Kickstarterre szabadított és a kínai shenzhen-maffia által azonnal lelopott változatokból, összefoglalókból és piaci pletykákból spekuláljuk előre, hogy melyik robotnő lesz hálásabb, mennyivel gyorsabban tudnánk betegségmentesíteni a veszélyeztetett területeket és hányszor takarékosabban és környezetbarátabban tudnánk élni. Aztán eltelik húsz év és amikor az idegen civilizációk leszállnak majd a Times Square kellős közepén, még akkor is a VR-be kötve fogunk rósejbnit, írd-és-mondd, alt-chipset enni.

Az IBM 2022-re vonatkozó öt jóslatáról 2023 elején fogjuk csak tudni megmondani, hogy mennyire lettek pontosak, de a biztonság kedvéért felhívnánk a figyelmet: a „gyorsabb lesz” és „jobb lesz” elkerülhetetlen velejárója a számítástechnika mind hardver- mind szoftveroldalának, úgyhogy nem vagyunk beljebb semennyivel, a jelzésérték főként az egészségügy és a környezetszennyezés felé kitartott fókuszban mutatkozik.

Beszédünkből mondják meg a gépek, hogy milyen állapotban vagyunk

A cég prognózisa szerint öt éven belül a minket körülvevő rendszerek beszédünket és írásunkat vizsgálva jobban tudnak majd figyelni fizikai és mentális hogyanlétünkre. Ha az adatfeldolgozást és az ehhez használt AI számítási feladatait feldobjuk a felhőbe, gyorsabban fogjuk tudni észlelni az egyes problémákat és ennek következtében hamarabb is fogjuk tudni ezeket kezelni. 2014-ben már készítettek olyan mobilappot az Aston University kutatói, amellyel nemcsak mozgásunkból, de hangunkból is tud következtetni a kialakuló Parkinson-kórra, tavaly pedig a University of Southern California szakértői gyártottak egy olyan elemzőrendszert, amely képes észlelni a depresszióra utaló beszédmintákat az emberi beszédben – mindezeket még az emberi észlelés és diagnózis előtt.

Szuperlátásunk lesz

Érdekes módon nem a szembe ültethető implantokról, WiFire felcsatlakozó látásjavító kontaktlencsékről vagy a vakságot megszüntető készülékekre gondol a prognózis, hanem csupán arra, hogy az Internet of Things előjátéka történik éppen. Mindenben szenzor lesz, minden adatot gyűjt mindenről és remek lesz, amikor ezeket az adatokat valami még elemezni is tudja majd. A remények szerint a fizikai/kémiai szenzorok által felhúzott védháló annyira jó lesz, hogy ránézésre megmondhatjuk majd, hogy biztonságos-e egy ismeretlen étel elfogyasztása vagy az okosautónk szélvédője gyakorlatilag keresztüllát a porviharon, az esőn, havon vagy bármilyen szennyeződésen.

Makroszkopikus szintű vizsgálatokra lesz lehetőségünk

Igen, ez a mikroszkopikus ellentéte, de az elnevezés eléggé sötét átjárókba rángathat minket. Az előrejelzés szerint képesek leszünk sokkal jobban (sic!) vizsgálni és elemezni a föld összes komplex adathalmazát – többek között a műholdakból és okosszenzorokból érkező adatokról beszélünk. A big data és az IoT metszetében állunk tehát, amely amúgy egy igen hálás pontja a jövőkutatásnak és a technoparanoiának egyaránt: egyfelől jobban fogjuk látni, hogy milyen hatással van a világra a klímaváltozás vagy hogyan lehet adott közösségekben úgy elosztani az ételt, hogy mindenkinek elegendő jusson, másfelől egyértelmű biztonságtechikai rémálom az okoseszközök piaca. Az okosotthonok és a beszédünkre folyamatosan figyelő Alexák és társaik problematikáját majd hozza a Black Mirror és a disztópikus sci-fi, az IBM nyilván arra fókuszál inkább, hogy mennyi remek lehetőség rejlik a témában. (Félreértés ne essék: tényleg jól hangzik.)

A miniatürizált megoldások miatt jobb lesz az egészségügy

Nemcsak beszédünkből tudnának jobban mintákat elemezni az AI-rutinok, hanem elég lehetne olyan nanoméretű járőröket szabadjára engedni a testünkben, amelyek azonnal riasztanának minket egy appon keresztül, ha olyan fertőzést, mérgezést, vegyianyagot vagy bármilyen más egészségügyi, fizikai vagy kémiai anomáliát érzékelnek, amely miatt kezelésre szorulunk. A betegségek azonnali és preventív diagnózisa miatt a kezelések időszerűbbé, gyorsabbá válnának, a páciensek állapota is gyorsabban javulhat, nem is csoda tehát, hogy egyre hatékonyabb könny-, vér-, izzadtság- és vizeletelemző módszereken dolgoznak a szakemberek. Arra pedig már a jelenlegi technológiai szinten is képesek vagyunk, hogy a csuklónkra szerelt alvás- és sportfigyelő rendszerek a rólunk összeszedett komplett adathalmazt továbbküldjék egy AI-nak, ami azonnal szól, ha valamink nincs rendben.

A környezeten is javítanak az okosszenzorok

Nemcsak a vénánkban pörgő nanorészecskék érezhetnék azonnal a szennyeződéseket, hanem a földben lévő vagy a drónokkal reptetett okosszenzorok is. Mindez egyértelmű folytatása az előző ötleteknek: a globális felmelegedés egyik jelentős oka a szabad szemmel nem látható metánszivárgás, amelyet viszont okosszenzorokkal remekül lehetne érzékelni. A csővezetékek mentén vagy tárolók mellett elhelyezett érzékelők ugyanis azonnal jeleznének, így a szivárgásokat hetek leforgása helyett percek alatt találhatnánk meg – ezzel pedig nemcsak a környezetet tudnánk jobban óvni, hanem az esetleges katasztrófákat is elkerülhetnénk.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. március 22.
Bevásárlókocsik a vasárnap zárva tartó bécsi úti Tesco áruháznál Budapesten 2015. március 22-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.