Tech

Búcsút mondhatunk összes eddigi adathordozónknak?

Bari Máriusz
Bari Máriusz

tech-újságíró, kreatív. 2016. 02. 19. 12:00

Új, több szempontból is figyelemfelhívó hírrel rukkoltak elő a Southampton University optoelektronikai kutatóközpontjának (ORC) munkatársai. Elmondásuk szerint olyan digitális adattárolási technikát fejlesztettek ki, amely lézerek segítségével nanostrukturált kvarckristályban (igen, üvegben) képes mintegy 360 terabyte-nyi adatot eltárolni… mintegy 14 milliárd évig, 190 Celsius-fokon. Az adatok egyébként 1000 Celsius-fokig stabilan olvashatóak: tekintve, hogy az ideális szobahőmérséklet ennek csak töredéke, adatainkat teljes biztonságban tudhatjuk. Most már nem azon kell aggódni, hogy a biztonsági mentésre szolgáló merevlemezeink kattogva felmondják a szolgálatot, hanem azon, hogy egy ötforintos méretű üveglapot elég könnyen lehet ellopni. Vagy eltörni.

A csapat már korábban, 2013-ban beszámolt arról, hogy speciális üvegben tudnak lézerrel adatot tárolni – igen intenzív és villámgyors pulzusokkal tudnak “pontnyomokat” hagyni az üvegben. A hangzatos “ötdimenziós adattárolás” sem arra utal sajnos, hogy téren és időn túlnyúlva tudnánk belenyúlni a világ információszövetébe (ezt majd magának mindenki kitalálja, hogy micsoda és mire jó) – az első három dimenzió egy bit fizikai helyzetét írja le az adathordozóban, a másik két dimenzió pedig a lézerégetés erősségét, illetve annak polaritását írja le. A kutatók szerint mégsem ez az izgalmas, hanem az, hogy az adatsűrűség olyannyira nagy, hogy több ezer terabyte-ot tarthatunk a kezünkben, ha éppen olyanunk van.

Óraüvegbe rejtett Biblia. Vagy bármi. ORC/University of Southampton

Azonban ha arra kezdenénk el készülni, hogy a DVD-k és mobil HDD-k helyett üveglapokról dolgozhatunk majd, várjunk türelemmel. A rendszer ugyanis archiválásra, adatok stabil, biztonságos tárolására született, egyelőre még nem tart ott, hogy olyan gyorsan lehessen róla visszanyerni adatokat, ahogyan azt bármelyik adathordozónknál megszoktuk, az SSD-ket lepipálni garantáltan nem fogják egy ideig – ráadásul az olvasó- és főként, íróberendezések áráról sincsen fogalmunk.

Ha ennél biztonságosabb rendszert akarunk, akkor ugyan még mindig várnunk kell, de van mire várnunk: a DNS-alapú adattárolással kapcsolatban ugyanis a Harvard kutatói értek el publikálható eredményeket 2012-ben. A számok szerint egy gramm DNS-ben mintegy 2.2 petabyte-nyi adat tárolható el, ami azt jelenti, hogy a világ összes jelenlegi adata elférne egy teáskanálban. Mindemellett a DNS-ben tárolt adatokkal tényleg hosszú távra játszunk: George Church kutató szerint akárhol landol a DNS: lombikban, a kerti latrinában vagy a sivatagban, ha elmentettük benne az összes kedvenc zenénket, 400 ezer év múlva is garantáltan visszaolvasható. Igaz, ez nem 13,8 milliárd év, de aki a kicsit nem becsüli…

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

LONDON, ENGLAND - MARCH 22:  A member of the public is treated by emergency services near Westminster Bridge and the Houses of Parliament on March 22, 2017 in London, England. A police officer has been stabbed near to the British Parliament and the alleged assailant shot by armed police. Scotland Yard report they have been called to an incident on Westminster Bridge where several people have been injured by a car.  (Photo by Carl Court/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.