Tech

Hamarosan az agyunkkal irányíthatunk gépeket

Bari Máriusz
Bari Máriusz

tech-újságíró, kreatív. 2016. 02. 11. 16:00

Ausztrál kutatók most rukkoltak elő egy olyan új kütyüvel, amellyel gondolatainkkal irányíthatunk gépeket. És ehhez nem kell megbontani a koponyánkat, ez a legjobb hír.

A mai napig kiaknázatlan piaci rés az az ébresztőóra, ami az arcomra borítja a kávét, akár ébren vagyok, akár nem, az persze biztos, hogy fel is fogok tőle ébredni. De mi lenne, ha ébredés után gondolnék csak a kötelező tripla ristrettómra, a konyhám pedig érzékelné a gondolatomat és pontosan azt a fajta kávét gyártaná le, amire gondoltam? Halkan jegyzem meg, a dolog egyáltalán nem olyan vad elképzelés, ugyanis egyre gyorsabban közelítünk nem csupán az „okos konyha”, hanem a gondolattal működtethető kütyük felé is.

Ha kulcsszavakat keresünk, vagy a BCI-ból (brain-computer interface) vagy a BMI-ből (brain-machine interface) kell kiindulnunk: a számítógépek és az agykutatás összekapcsolása még a hetvenes években kezdődött, de az első, még igencsak kísérleti fázisban lévő implantátumokra a kilencvenes évekig kellett várni. 1997-ben a Caltech kutatói növesztettek idegsejtkultúrát egy félvezető chip köré, amellyel már méréseket tudtak végezni, két évvel később, 1999-ben pedig már a Harvardon tudták dekódolni azokat az információkat, amelyeket egy macska látóidege közvetített az állat agya felé – és így a macska által észlelt látványt már az emberek is megfigyelhetteék egy monitoron. Mindezek nem hangzanak kifejezetten ütőképes fejlesztésnek, de mindegyik határozott lépés egy BCI-szabvány felé.

Az első, a médiában tényleg nagy kört futó ilyen interfész, a BrainGate, amelyet a Cyberkinetics Neurotechnology Systems fejlesztett: ennek révén a bénulásban szenvedő, a külvilágtól emiatt lezárt páciensek segítség nélkül láthatják el mindennapi feladataikat, működtethetnek nemcsak számítógépeket, hanem akár művégtagokat is: a rendszer folyamatosan fejlődik, a Stanfordon, a Brown Universityn, ill. a Massachusetts General Hospitalban jelenleg is tesztelik a második generációs változatot.

Ilyen a stentród: felcsúszik magától. Nem, nem magázódunk.

A DARPA – a Pentagon védelmi kutatásaiért felelős intézet – szakértői pedig most publikálták a Nature Biotechnology szaklapban egy új tanulmányukat, amely szerint megvan a módja annak, hogy hogyan lehet mikroszkopikus kütyüket belénk ültetni úgy, hogy ne kelljen előtte megfúrni a koponyánkat: az ilyen típusú invazív lépésekre ugyanis mindeddig szükség volt a beültetések előtt. A University of Melbourne kutatóinak megoldása nem más, mint egy elektródákkal borított sztent (ez egy hálós falú cső, amelyet általában elzáródó erekbe szoktak felhelyezni), új nevén sztentród, amely a páciens nyakába szúrt katéteren keresztül kerül a véráramba és onnan vándorol el az agyig: ezzel a szövetgyulladás esélye is csökken és a kraniotómiára (azaz a koponyánk megbontására) sincs szükség. A kutatók eddig birkákkal kísérleteztek, jövőre vélhetően már emberi kísérletekre is sor kerül.

Hozzáérés nélkül gépelhetnénk emailt és játszhatnánk bármit: az áttörés viszont még mindig nem jött el.

A DARPA, illetve a katonai kutatások említése mellett talán nem is annyira meglepő, hogy akárhány lakossági BCI- is t terveztek a piacra dobni, valahogy egyik sem futott be igazán: sem az Emotiv, sem pedig a Neurosky cégek termékei nem robbantottak akkorát, mint amekkorát a virtuális valósággal kapcsolatos anyagok szólnak jelenleg a médiában.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.