Foci

Indul a Bundesliga, a legmagyarabb bajnokság

1. Az a meglepetés, ha lesz meglepetés

Hiába a Dortmund elmúlt évekbeli szorongatása, vagy a tavalyi “lipcsei-hoffenheimi csoda”, a német bajnokságban nem forog veszélyben a Bayern München egyeduralma. A volatilitás miatt pár megnyert, vagy éppen elveszített meccsen simán elmehet a szezon (Ingolstadt, vagy a tavalyelőtti Stuttgart), de egy jó hat-nyolcmeccses sorozat a kiesőhelyről az európai kupaporond közelébe is repíthet, mint például a tavalyi Werder Bremen esetében.

Megtörténhet, hogy egy tíz éve még nem is létező duó (Lipcse, Hoffenheim) már a BL-ben induljon, vagy akár egy Köln, Hertha, Freiburg szintű, az elmúlt öt évben a másodosztályt is mind megjárt csapat az Európa Ligában induljon, nem is beszélve az elmúlt évek hasonló mainzi, vagy augsburgi kalandjairól.

Ehhez persze kellenek a szenvedő nagyok, és itt a tavalyi Mönchengladbach, Schalke, Wolfsburg, Leverkusen kvartett mellé a Hamburg és a Frankfurt évek óta tartó szerencsétlenkedése is kapóra jön, ha éppen meglepetésekről van szó. Külön pikantériája az idei szezonnak, hogy a két feljutó, a Stuttgart és a Hannover patinás élvonalbeli klub, akiktől a bennmaradás minimum elvárható, tehát óriási tolakodás várható a mezőny közepén is.

Ezen okok miatt a meglepetés az lenne, ha valami gikszer folytán nem történne meglepetés, és bejönnének az előzetes várakozások – a Bayern nyer és a top 4 valamilyen formában változatlan marad.

2. Kiesőjelöltek

A német bajnokság kiegyensúlyozottsága okán nem egyszerű a kiesők megtippelése. Ami biztos, a hátsó fertályon is nagy harcra van kilátás.

wikipedia.org

Az Augsburgnál már tavaly is komoly gondok adódtak, erre nyáron elengedtek két alapembert: Dominik Kohr visszatért a Leverkusenbe, és a csapatkapitány Paul Verhaegh a múlt héten a Wolfsburgot választotta. Ha a volt darmstadti Marcel Hellertől, vagy az ex-hamburgi Michael Gregoritschtól várják a megváltást, csalódni fognak.

wikipedia.org

Szintén kiesőgyanús a Mainz, amely Jhon Cordoba Kölnbe távozásával és Yunus Malli tavaly téli eligazolásával az egész támadósorát elvesztette. A helyükre érkezők közül a román kulcspasszkirály Alexandru Maxim jó fogás lehet, és a volt válogatott René Adler (Hamburg) kapus is erősítést jelenthet. Sajnos a mainziaknál a Klopp-Tuchel éra után nem látszik egyelőre a hasonló kvalitású edző. Olyan, aki valamit kihozna ebből a keretből, míg a sikerkovács sportigazgató, Christian Heidel húsz mainzi év után a tavalyi szezontól már a Schalkét irányította.

wikipedia.org

Az osztályozós helyekért “természetesen” a Hamburg a legnagyobb favorit, hiszen még el sem kezdődött a bajnokság, máris bemutatták, bármire képesek. Sikerült a harmadik liga utolsó előttije ellen a Német Kupa első fordulójában elszállniuk 3-1-re, úgy hogy 69 percet emberelőnyben futballoztak.

Még érdekelt lehet a visszajutott Hannover 96, VfB Stuttgart duó is, de akár a Freiburg – avagy amikor a mínusz 18-as tavalyi gólkülönbség-fagyi visszanyal – , vagy a sok sérülttel (Marco Fabián, Omar Mascarell, Alex Meier) és távozóval (Jesus Vallejo, Bastian Oczipka) meggyengült Eintracht Frankfurt is. A fogadóirodáknál 3-as és 6-os szorzóval lehet a hét jelöltre fogadni.

3. Magyarok a Bundesligában

Magyar vonalon eléggé kivételezett helyzetben van a Bundesliga, hiszen Szalai Ádám (Hoffenheim) és Gulácsi Péter (RB Leipzig) révén két három millió euró értékű BL-résztvevőnk is itt futballozik.

A magyar támadó a tavalyi kiváló, nyolcszáz perc-nyolc gólos idénye után annak ellenére szerződést hosszabbított a nyáron, hogy valószínűleg idén is Sandro Wagner cseréje lesz Hoffenheimben.

Magyar edzők

Meg kell jegyezzük, hogy a Bundesliga az egyetlen topbajnokság, ahol négy magyar edző is megbecsült szakemberek táborát gyarapítja.

Dárdai Pál kisebbfajta csodát művel Berlinben, de a Hertha stábját erősíti Petri Zsolt kapusedző is.

Az RB Leipzig tavalyi menetelésé Ralph Hasenhüttl vezetőedző segédeként élte meg Löw Zsolt.

Mondjuk nem az élvonal, “csak” a Bundesliga 2, de meg kell említsük Radoki Jánost is, aki Megyeri Balázst és Pintér Ádámot gardírozza az SpVgg Greuther Fürthben.

Gulácsi, akit Rafa Benitez miatt hírbe hoztak a Newcastle Uniteddel, komoly riválist kapott Yvon Mvogo, a svájci U21-es válogatt csapatkapitánya és a Young Boys kapusa személyében. Neuer minta alapján tudjuk, a német bajnokságban mennyire fontos a kapusok rúgótechnikája. Na ez Mvogónál rendben van, ahogy emellett fantasztikus reflexekkel rendelkezik. De inkább “bravúrkapus”, mint magyar ellenfele. Tavaly Gulácsi jól kezdte a szezont, de amikor kellett volna, akkor nem tudott bravúrokat bemutatni, és végül 62%-os védési mutatóval (ez a második leggyengébb a ligában) hozzájárult ahhoz, hogy a Lipcse a szezon második felére visszaessen.

De, hogy pozitívumot is mondjunk róla, azt talán kevesen tudják, hogy

“Gula” a csatárra (Yusuf Poulsen) felívelt labdák nagy mestere. Ebben a kategóriában toronymagasan vezette a Bundesligát

és Poulsen erőssége, hogy ezeket a labdákat le tudta készíteni az életveszélyes Timo Wernernek (21 gól) vagy a Bundesliga gólpassz-királyának, Emil Forsbergnek. Talán emiatt is döntött végül Ralph Hasenhüttl ismét Gulácsi mellett.

Yussuf Poulsen
Fotó: NurPhoto/Kieran Galvin

Még egy pillanatig érdemes Lipcsében maradni: Willi Orban személyében magyar útlevele van a liga egyik legkiválóbb fiatal középső védőjének. A német válogatottnál ez a poszt finoman szólva sem hiánycikk. Bár korábban Bernd Storck is megkereste, egyelőre úgy tudni, még nem döntött a 24 éves kiválóság, melyik válogatott mezében képzeli el a jövőjét.

Szintén magyar vonatkozású érdekesség lehet a 19 éves dunaszerdahelyi Bénes László, aki tavaly már lehetőséget kapott a Gladbachban, és szép jövő előtt áll, sajnos kár, hogy nem a magyar válogatott színeiben.

4. Transzfer

Nyertes:
A papírformának és pénzügyi erőfölényének megfelelően a Bayern nyerte az átigazolási szezont, még akkor is, ha Xabi Alonso és Philipp Lahm visszavonulásával két ikont vesztett el. A BL-főtáblás Hoffenheimet már tavasszal lerabolták: a 21 éves korára már 108 Bundesliga meccsel rendelkező középső védő, Niklas Süléért húszmilliót se sajnáltak, de még nála is nagyobb igazolás lehet az ingyen megszerzett mélységi irányító Sebastian Rudy, a Bundesliga csendes szupersztárjának megszerzése.

Persze James Rodriguez kölcsönvétele a Real Madridtól potom évi ötmillióért is óriási húzás – egyrészt egy kiváló, “ponterős” támadót, másrészt egy rendkívül népszerű játékost igazoltak. A Bayer Leverkusen két éve óriásit húzott marketing szempontból Chicharitóval, de Jamesnek kétszer annyi Twitter-követője van, és ez csak a harmadik a 32 millió Facebook és ugyanennyi Instagram-követő mögött. Mellesleg a Bayern magasan a legjobban marketingelő csapat, és mint láttuk, remekül használja ki a kolumbiai sztár leigazolását.

Nem esett még szó a legdrágább (41 millió, ami egyben Bundesliga rekord is) bajor szerzeményről. A 23 éves Corentin Tolisso a Lyonban a három idényt húzott le az univerzális, robbanékony, úgynevezett box to box középpályás szerepében. Alapember volt, ennyi pénzért és ilyen munkabírással minden bizonnyal Münchenben is az lesz. Tolisso emellett több poszton is bevethető.

Összesen 99 millió eurót költött tehát a Bayern, és még azt is megengedhették maguknak, hogy Serge Gnabryt a Hoffenheimbe kölcsönadják. Nem jelent újdonságot, a Bayern a Bundesliga megnyerése érdekében igazolta le őket, illetve Carlo Ancelotti is a BL-sikerért jött.

Az üldözők közül egyébként a Lipcse is erősödött – a Herthába távozó csatár Davie Selke helyére a Galatasarayból jött a veszélyes portugál szélső Bruma és a francia U-20-as fenomén Jean-Kevin Augustin, de Konrad Laimer személyében a salzburgi fiókcsapatból is érkezett egy középpályás.

A Dortmund – ha sikerül megtartani Dembélét – jól sáfárkodott, mert Philipp, Toprak, vagy Dahoud minőségi igazolás, főleg úgy, hogy kifedezték a Ginter, Ramos, Bender trióból, akik vagy perememberek voltak, vagy, mint Ginter esetében, jobb lett volna, ha azok maradnak.

A vesztes oldal

A Leverkusen követelte magát az első helyre: Calhanoglu, Chicharito, Toprak és a tavaly Hamburgban kölcsönben játszó Papadopoulos távozásával meggyengült a keret, és helyükre csak az augsburgból visszavásárolt Dominik Kohr és a “porcelánból készült” Sven Bender érkezett – igaz, utóbbi legalább Lars ikertestvérével együtt játszhat.

Edzőként a korábbi gólvágó Heiko Herrlich, aki a 4. ligás Jahn Regensburgot a 2. ligába repítette, valószínűleg jobb lesz, mint a rettenetes Tayfun Korkut, aki élő ellenpéldája az edzőkurzuson első helyen végzett mestereknek. Korkut hiába jött a hoffenheimi, stuttgarti “akol”-ból, mint számos más edzőzseni, Thomas Tucheltől Julian Nagelsmannig az eredménytelenség miatt elküldött Roger Schmidt atomfociját egy steril 12. helyre cserélte. Ez elfogadhatatlan annak a Bayernek, amelyik az utóbbi két évtized harmadik-negyedik számú német csapata volt, és évente termel ki válogatott fiatal tehetséget (Julian Brandt, Jonathan Tah, Benni Henrichs), akiket Korkut szintén mellőzött.

Heiko Herrlich
Fotó: Getty Images/ Bongarts/Maja Hitij

Kérdés, hogy ha megismétlődik a tavalyi top 4 és visszatér egy megerősített Schalke, vagy a Gladbach, illetve a Hertha, Werder kettőssel is számolni kell, akkor mennyire lehet reális cél az európai kupaszereplés ennek a kicsit legyengült Leverkusennek?

5. Insider infó

Matt Hermannt, a Deutsche Welle adó és a Talking Fussball podcast műsorvezetőjét kérdeztük a csapatáról, a Hertha BSC-ről:

Dárdai Pál és Michael Preetz vezetése alatt a Hertha kiesőjelöltből stabil csapattá fejlődött, és ez annak fényében, hogy a legjobbjaikat (Adrian Ramos, John Brooks) egy-egy sikeres szezon után elviszik, még inkább dicséretre méltó. Preetz és a megfigyelőstáb mértani precizitással talál meg, és szerződtet akár nagyobb kluboknál mellőzött fiatal tehetségeket (lásd Mitchell Weiser-t a Bayernből), vagy éppen a másodosztályból (Marvin Plattenhardt és Niklas Stark Nürnbergből, Vladimir Darid a kieső Freiburgból) hoz fel válogatott szintre játékosokat. Emellett az ingyen vagy nagyon olcsón megszerzett veteránokat, mint például Salomon Kalou, Rune Jarstein, Vedad Ibisevic is képes megújítani, valamint ebből a furcsa egyvelegből egy kellemetlen stílusban futballozó, ütőképes csapatot kovácsolni. Az idei szezonra magukhoz képest sokat költöttek: az utánpótlás válogatott, 22 éves Davie Selke talán a Herthának rúgott két gólja miatt is érkezett klubrekordot jelentő nyolcmillióért a Lipcsétől, és az Ingolstadtból megszerzett Mathew Leckie, aki a liga egyik leggyorsabb játékosa, is fontos láncszem lehet. A nagy kérdés, hogy az ősberlini John Brooks Wolfsburgba való eligazolását – mellesleg a Hertha nem tudott versenyezni a wolfsburgi ajánlattal, főleg azért mert Brooks 1.5 millió eurós alapfizetésével már így is majdnem a dupláját kereste egy átlag berlini játékosnak, míg a Wolfsburgnál az átlagfizetés 2 millió fölött van – képes lesz-e kiheverni a Hertha, mert Karim Rekiknek nem nagyon sikerült eddig beverekednie magát a Marseille-be. A 2011-ben U17-es Európa bajnok holland középső védőre egyébként 22 évesen rá tökéletesen illik a “Weiser féle kevés lehetőséget kapó nagy tehetség” jelző, mivel a PSV-nél vagy a Manchester Citynél is megfordult már. Ha Rekiknek illetve a védelemben is bevethető középpályás Niklas Starknak sikerül pótolnia Brooksot, akkor bízom benne, hogy Dárdai fegyelmezett irányítása mellett a Hertha idén is a legjobb 6-7-ben végezhet. Mindenesetre bőven lesz miről beszélnünk a műsorban, amelyet itt tudtok támogatni

– fogalmazott a Berlin-specialista.

6. Az év felfedezettje

A Bundesligában kapnak talán a legtöbb lehetőséget a fiatalok a bizonyításra. Ha az elmúlt idény nagy felfedezettjeit megnézzük – Naby Keita, Emil Forsberg, Ousmane Dembelé, vagy Jesus Vallejo együtt összesen nulla Bundesliga percet játszott tavaly ilyenkor – , azt kell, hogy mondjuk, gyakorlatilag lehetetlen jósolni, mivel olyanok is felfuthatnak, akik még esetleg az U19-es keretben vannak, vagy épp egy másik csapatból érkeznek kölcsönbe.

Ez így volt a schalkés Max Meyerrel, Julian Draxlerral, vagy éppen Marco Reusszal és Kevin de Bruyne-nel is. A lehetőség egyik feltétele az, hogy a német klubok igazolnak a legbátrabban fiatalokat is. A Gladbach például 31 milliót költött hét játékosra, akiknek az átlagéletkoruk húsz év.

Denis Zakaria szép, méretes gyerek, ráadásul uralja a középpályát – a svájci válogatottban is Fotó: AFP PHOTO / PASCAL PAVANI

Közülük Denis Zakariát emelnénk ki, aki húszéves korára már két teljes svájci Super League szezont tudhat maga mögött. 191 centis létére védekező középpályás, aki már a svájci Eb-keretbe is befért, atletikussága és a védekezésben nyújtott teljesítménye miatt komoly erősítés lehet a Gladbachnak.

A csapat Mahmoud Dahoud Dortmundba igazolásával és Tobias Strobl térdsérülésével két alapemberét vesztette el. Így Zakaria szinte biztosan kezdő lesz a világbajnok Christoph Kramer oldalán és Dieter Hecking személyében egy tapasztalt edző alatt sokat fejlődhet a rengeteg játéklehetőség miatt. Mellesleg egy fantasztikus személyiség, akit akár a közösségi oldalakon is érdemes követni.

7. A legnagyobb innovátor

Innováció terén az SAP komputercég és a klubba eddig háromszázmillió eurót befektető korábbi játékos, mostani tulajdonos, Dietmar Hopp Hoffenheimje az első. A német szövetséggel évek óta szoros kapcsolatban álló SAP folyamatos újításokkal rukkol elő, amiből nemcsak a válogatott, hanem a sinsheimi klub is profitál.

Ilyen például a Footbonaut nevű, 20×20 méteres ketrec, amiben egy masina adogatja a labdákat különböző magasságban és sebességgel, amit a játékosnak egy meghatározott idő alatt a 64 lehetséges célterület valamelyikébe kell eljuttatniuk. A gyakorlat a játékosok számára is rendkívül élvezetes, és persze fejleszti a technikai képességeket is.

De itt említendő a Helix is, ami egy 180 fokos képernyő, ahol a térlátást és a kognitív készségeket fejlesztik. Természetesen minden adatot rögzítenek, mivel a TSG Hoffenheim az elsőkként honosította meg a futball analítikus szemléletét is, aminek következtében óriási eredményeket értek el az átigazolási piacokon. Nyilván, bevallottan nem tudják felvenni a versenyt a transzferpiacon a Bayernnel (lásd Süle, vagy Rudy elengedését), ezért a Hoffenheim a technika és az innováció segítségével próbál meg okosabb lenni.

Ha megnézzük a csapat kilencéves Bundesliga tagságának transzfereit, akkor a bevételi oldalon több mint kétszázmillió áll olyan játékosokért, mint például a Premier Leauge-ben is sztárnak számító Roberto Firmino, Gylfi Sigurdsson, de a Bundesligán belül is rengeteg 10-20 milliós eladásuk volt: Süle, Luiz Gustavo és Kevin Volland, hogy az ötmilliós gólkirályjelöltekről (Modeste, Ibisevic) ne is beszéljünk.

Bár a kiadások is majdnem ennyire rúgtak, ne feledjünk három fontos dolgot:

  1. Andrej Kramaric volt tavaly a klub történetének legdrágább igazolása tízmillióért, és egyszer lépték csak túl a 25 milliót az átigazolási piac alatt.
  2. A csapat nemcsak, hogy a semmiből jutott fel a Bundesligába, de egy-két évtől eltekintve inkább középcsapat, mintsem kiesőjelölt volt.
  3. A keret jelenlegi játékosai közül hárman (Demirbay, Kramarics és Amiri) érnek tízmilliót, vagy többet, de a Vogt, Hübner védőpáros, akit négymillióért vettek egy éve, most 12 milliót is simán megér a Transfermarkt szerint.

A sikerekben persze oroszlánrésze van Alexander Rosen sportigazgatónak, valamint annak az edzői munkának, amit Julian Nagelsmann végez. A nagy német edzőtehetség, aki már 29 évesen csodát tett a Hoffenheimmel, számos olyan játékost “hozott fel” Bajnokok Ligája szintre, mint az előbb említett védőpáros, vagy a bayernes Süle-Rudy duó, hogy a Szalai Ádám-Sandro Wagner csatárkettősről ne is beszéljünk.

Ha a nagy elődöt, a Hoffenheim felfuttásának sikerkovácsát, Ralf Rangnickot (RB Leipzig) nézzük, akkor csak idő kérdése, hogy Nagelsmannt meddig tudják megtartani, de a Peter Görlich által irányított vezetőség és a mögött álló SAP és Hopp által biztosított intézményes háttér garancia arra, hogy úgyis megtalálják a következő Nagelsmannt.

8. Edzőkeringő

Edzőfronton már említettük, hogy nem életbiztosítás a Bundesliga: az elmúlt három szezonban is kétszámjegyű volt a kirúgott edzők listája, idén is komoly verseny várható. A fogadóirodáknál bár a fél liga tízes odds alatt van, a hamburgi Markus Gisdolt egyes helyeken 6.5-szeres szorzóval lehet megtenni. Bár a tavaly a botrányos szezonstart (két rúgott góllal álltak nyolc meccs elteltével) után érkező Gisdolnak sikerült egy erős letámadásos taktikával épphogy elkerülni az osztályozót, a HSV kispadján ülni az utóbbi időben körülbelül annyira biztonságos mint, a Trónok Harcába Vastrónján.

Markus Gisdol
Fotó: Getty Images/Bongarts/Lars Baron

Heiko Herrlichtől is sokat várnak Leverkusenben, de egy ismételten kudarcba fulladt szezont ő sem fog túlélni, ezért az egyik fogadóirodánál ötszörös pénzt adnak arra, hogy ő repül elsőként.

A Wolfsburg jelenlegi edzője, Andries Jonker és a tavaly épp kirúgott Dieter Hecking (most Gladbach) is 6-6-szoros téttel rakható meg, de a mainzi, augsburgi edzők (Schwarz, Baum) sem fognak egy kiesőhelyen forduló őszt túlélni a jelek szerint.

9. A futball pénzügyeiről, bibliai stílusban

Csalódásból nem volt hiány tavaly, hiszen a Gladbach, Schalke, Leverkusen, Wolfsburg négyes európai kupaporondra szóló éves bérlete váratlanul lejárt, és mind a négy helyen hullottak is az edzői fejek, annak rendje és módja szerint.

Idén valószínűleg ők versenyben lesznek az európai helyekért, amit tavaly nagy meglepetésre a Köln, Hertha, Freiburg szerzett meg végül. Vitathatatlan tehát; a meglepetésfaktor talán a Bundesligában a legerősebb, hiszen például a tavalyi szezonban 11 pont volt a különbség az osztályozós Wolfsburg és a hetedik helyezett, Európa Liga-selejtezős, Freiburg között!

A nyári átigazolások miatt a két csapat simán felcserélődhet – a Volkswagen botrány ellenére is még mindig a negyedik legjobb pénzt fizető Wolfsburg (1. Bayern 2. BVB, 3. Schalke) például a 6. Hertha legjobb védőjét John Anthony Brooksszot vitte el húszmillióért, míg a roppant szimpatikus Freiburg 2014-2015-ös szezon után ismét elvesztette a legjobbjait, a Dortmund és a Gladbach javára. A cirka 370 ezer Eurós átlagfizetésből (ennyit, mint ismeretes egy-egy NB1-es játékos is megkeres) gazdálkodó freiburgiak évről évre kitermelnek 2-3 játékost, akit aztán egy nagyobb csapatba 10-20 millió körüli összegért eladnak, azt is bevállalva, hogy a csapat kiesik a másodosztályba.

Megtehetik, mert egyrészt alacsonyak a fizetések, és Christian Streich személyében a liga legjobban tisztelt edzője tevékenykedik ott – 1995 óta az ifiknél és 2011 óta immáron a felnőtteknél. Ez a hat év nem tűnik soknak, de Dárdai Pál és a kölni Peter Stöger előtt toronymagasan vezeti a Bundesliga-edzők “hűséglistáját”.

Mellesleg egy hentes fia, biciklivel jár a stadionba és Neymart is kiosztotta méghozzá bibliai stílusban:

A pénz istene egyre csak terjeszkedik, és a végén mindenkit felfal. Ez óriási veszély egy olyan világban, ahol ennyi pénzt lehet keresni. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy jól keresek. De nem erről szól a dolog, hanem arról, hogy állandóan reflektáljunk arra, hogy a pénz hatalma végtelen. Nem véletlenül írnak erről a nagy vallások szent könyvei, amelyek nem is feltétlenül a vallásról szólnak, hanem azt kérdezik: “Mit tesz a pénz az emberekkel?” De hiányzik a bölcsesség, az éleslátás, mert túl nagy a pénz kísértése. Persze megértem, hogy az emberek a pénz által biztosított életkörülményekre és a biztonságra vágynak, de egy bizonyos szint felett nem számít a pénz. 220, vagy 440 millió, nem érdekel őszintén szólva, nem találok különbséget a két szám között, mert ezeknek a megértése meghaladja a képességeimet. Nem tudom, hogy jó ez így, valószínűleg nem, de nem tudok ellene mit tenni. Megérkeztünk a valószerűtlenség birodalmába, és ez most már a valóságunk lett

– taglalta Christian Streich egy sajtótájékoztatón.

Na most, lehet, hogy a tavalyi kiugró idény után egy idei 13. hely csalódás lenne, de ezek után az vesse Streichra az első követ, aki meri. Nem véletlenül ő a liga egyik legnépszerűbb figurája, és a Freiburg talán miatta is a Bundesliga legszimpatikusabb csapata.

10. Az európai helyekért

Az Európai helyekért idén csak a Bundesligában versenyző “nagyöregek” (Gladbach, Schalke, Wolfsburg, Leverkusen) csatáznak majd a több fronton helytálló újakkal (Köln, Hertha, Lipcse, Hoffenheim, Dortmund), de egyelőre csak a Tedesco alatt megújuló Schalkéról lehet elképzelni, hogy az 5. helynél előrébb végezzen.

A Köln Modeste góljait nehezen fogja tudni pótolni, így a Hertha javára billenhet a mérleg nyelve a 6. helyért folyó küzdelemben, míg az “Effzeh” a fiatal Jorge Merével megerősítette annyira a védelmét, hogy elcsípje a hetedik helyet a Gladbach, Wolfsburg, Leverkusen trió előtt.

11. Ki nyeri a salátástálat?

A Bundesiga salátástálján ott virítanak a bajnokok, az utolsó 2017-es Bayern München is (AFP PHOTO / Guenter SCHIFFMANN)

A Bayern végső győzelmére 1.14-szeres szorzóval lehet fogadni – ilyet Roger Federer elsőkörös Grand Slam meccseire szoktak adni. Bár az eredmények szempontjából rettenetes felkészülési szezont tudhatnak maguk mögött, és 4-5 alapember is sérülten kezdi az idényt, így is elképzelhetetlen, hogy ne a bajorok emeljék a magasba a salátástálat sorozatban hatodszor.

Dembelé elvesztésével, illetve a Reus, Weigl, Guerreiro trió sérülése miatt beragadhat a Dortmund, és bár a sorozatterhelés újdonság lesz az RB Leipzignak, az infrastruktúra és a keret megerősítése miatt őket tartom esélyesebbnek a második helyre, a BVB előtt. A Hoffenheimnek is komoly megpróbáltatás lesz a rendszeres európai szereplés (bár a jelek szerint, inkább EL, mint BL), de Nagelsmann vissza tudja majd verni kollégája és jó barátja a Schalkés Domenico Tedesco támadásait a negyedik helyért.

Bundesliga, első forduló, program:

Péntek:
aug. 18. 20:30 Bayern München – Bayer Leverkusen
Szombat:
aug. 19. 15:30 Wolfsburg – Borussia Dortmund
aug. 19. 18:30 Schalke 04 – RB Leipzig
aug. 19. 15:30 Hertha BSC – VfB Stuttgart
aug. 19. 15:30 Hoffenheim – Werder Bremen
aug. 19. 15:30 Mainz – Hannover 96
aug. 19. 15:30 Hamburger SV – Augsburg
Vasárnap:
aug. 20. 18:00 Mönchengladbach – 1. FC Köln
aug. 20. 15:30 Freiburg – Eintracht Frankfurt
aug. 25. 20:30 1. FC Köln – Hamburger SV

Kiemelt kép: Anadolu Agency/Uwe Kraft

Ajánlott videó

Olvasói sztorik