Azt eddig is sejtettük, sőt tudtuk, hogy a magyar futball helyzete nem túl jó, bár sokan hangsúlyozták már, hogy az utánpótlásban lehet bízni. Ehhez képest az eredmények elmaradtak, korosztályos csapataink csak szenvednek a nemzetközi mezőnyben, legutóbb az U19-es Eb nyitónapján szenvedtünk vereséget az osztrákoktól.
Ehhez kapcsolódóan az MLSZ tavaly nyáron egy független auditáló cégre, a belga Duoble Passra bízta, hogy megvizsgálja a labdarúgó akadémiákon folyó munkát.
Ez a jelentés el is készült, a kivonatot bárki megtekintheti a szövetség honlapján, ám egy valamit kihagytak belőle, mégpedig az akadémiák sorrendjét és pontszámait.
Fotó: MTI
Az Indexhez azonban eljutott a lista, aminek az lett volna a célja, hogy egyértelmű képet kapjunk arról, milyen problémák miatt tart ott a focink ahol, és ez alapján rendbe lehessen tenni az utánpótlásképzés rendszerét. Ehhez képest a sorrendet titkosították.
“A belgák megállapították, hogy az utánpótlás jelenlegi rendszere nem alkalmas az eredményes működésre. Ezzel az akadémiai képzéssel csak évekre konzerváljuk a sikertelenséget. Így ugyan megvan az esély, hogy a hazai élvonalig eljutnak a játékosaink, vagy olykor még oda sem, de mitől lenne jobb így a válogatottunk, mitől jutnánk ki bárhová is?” – nyilatkozta az Indexnek egy neve elhallgatását kérő, fiatalokkal foglalkozó edző.
A lista első helyén egyébként a debreceni akadémia végzett, a második a győri Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia lett, a dobogóra pedig a szombathelyi Illés Akadémia és a Vasas állhatott fel.
Fotó: MTI
A debreceni központ az első helye ellenére csak 68 százalékot ért el az átvilágítás során. Az objektivitásra nem lehet panasz, hiszen a belgák ezt a pontrendszert alkalmazzák az európai topkluboknál, a többi között a Manchester Unitednél és a Bayern Münchennél is.
A lista hátsó felében található a Felcsút, a Kaposvár, valamint a Békéscsaba akadémiája: ez a hármas még az 50 százalékot sem érte el. A felcsútiak pontszáma még úgy sem lett magasabb, hogy nemrég adták át a Pancho Arénát, vagyis a létesítmények adottak lennének a minőségi munkához.
Az összesített nyolcadik hely nem túl hízelgő a Puskás Akadémia számára, főleg úgy, hogy a sokkal kevesebb állami pénzből gazdálkodó nyíregyházi Bozsik József Akadémia is megelőzte őket.
Fotó: MTI
A belgák a tanulmányban megfogalmazták a legfőbb hiányosságokat is. Úgy vélik, az akadémia bevételeinek és kiadásainak átlátható leírása nem történik meg, leginkább az egyének hoznak szakmai döntéseket, a szakmai testület koncepciója ismeretlen, és nincs kétirányú kommunikáció.
Ami pedig a tehetségek felfedezését illeti, a konkrét edzéstervek ritkán világosak, kevés videofelvétel készül az edzésekről, az edzések és a mérkőzések általában nem kapcsolódnak központi edzésprogramhoz.
Azt viszont hangsúlyozzák, “hogy helyes stratégiai döntés volt az infrastruktúra elsődleges fejlesztése, mert az akadémiák nagy része már kulturált, modern körülmények között tud készülni”.
