A lúgos orvosként elhíresült Bene Krisztián hétfőn este a Duna TV-ben kap lehetőséget arra, hogy „a közellenség szemszögéből” tagadja annak a brutális bűncselekménynek az elkövetését – a vele korábban viszonyt folytató Renner Erika megkínzását, megnyomorítását és kifosztását –, amiért kilenc év börtönnel és a szakmájától való, örökre szóló eltiltással büntették. Ennek ellenére szabadlábon védekezik, míg ügyét a legfelsőbb bíróság vizsgálja.
Benének az igazságszolgáltatás előtt kellene megvédeni magát, ott viszont a feltárt tények alapos mérlegelése nyomán kétszer is bűnössége mellett döntöttek. Most hozzáfogott a közvélemény megdolgozásához. Az ATV vasárnapi Napló műsorában is megszólaltatták volna, de kommunikációs tanácsadója (nem tudom, gyakran előfordul-e, hogy brutális bűncselekmények vádlottjai kommunikációs tanácsadót fogadnak fel) mondta le nevében a szereplést, Bene barátnője pedig egy Facebook-kommentben fecsegte el:
Nehéz elképzelni, hogy efféle „kisajátításra” sor kerülhet úgy, hogy abból Benének nem származik előnye. Anyagi előnyre gondolni sem mernék, de arra igen, hogy számára kedvező színben tüntetheti fel, amit a műsorkészítők „a legbestiálisabb szerelmi bosszúnak tartott támadásként” írnak le, noha az alaposan kitervelt kínzásra azt sem lehet mondani, hogy a szerelemhez bármi köze lehet, annál inkább a másik feletti elvetemült uralkodásvágyhoz.
Bene barátnője azt is írja:
Nincs több idő!! Hétfőn lemegy a Kékfény adása, amiben Krisztián is szerepel és reméljük korrekt műsor lesz! Ha addig minél több emberhez eljut ez a szöveg tán egy kis rést ütünk a kemény és egyszerű koponyákon
– ami nem sok kétséget hagy afelől, hogy mi a szereplés mögött rejlő szándék.
A műsorelőzetes bemutatása után Renner Erika végtelenül szomorú és rossz üzenetnek nevezte a megkínzásával vádolt férfi megszólalását. Miután erről beszámoltunk, Kobza Miklós, az MTVA sajtófőnöke azt írta: bevett eljárás a vádlottak megszólaltatása. Bene viszont nem a börtön falai között, hanem szabadlábon, bűnösségét el nem ismerve relativizálhatja megszólalásával a le nem zárt ügyet, és a nyilvánosság előtt vonhatja kétségbe áldozata igazát.
Ne felejtsük el, hogy míg a bírósági beszámolók tényszerű tájékozódást tettek lehetővé az ügyben, az interjúban a vádlott kiragadott részinformációkkal érvelhet ártatlansága mellett, ami a közvélemény elbizonytalanítását szolgálhatja ugyan, a tisztánlátást kevésbé. Az viszont remélhető, hogy a Kúria döntését ez nem befolyásolja, nekik ugyanis továbbra is a tények, és nem a közhangulat alapján kell ítéletet hirdetniük.
