A hatóság honlapján hangsúlyozzák: annak érdekében, hogy a fogyasztók alapvető, tájékoztatáshoz való joga ne sérüljön, elengedhetetlen, hogy a hirdetések az általános, valamint a speciális reklámjogi követelményeknek is megfeleljenek.
A 2015-ös évben lezajlott ellenőrzés során fontos szempont volt a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése, ennek megfelelőn az egészséggel, az arra gyakorolt hatással, az életmóddal, az emberi szervezet működésével, a hangzatos jelzőkkel hirdetett „csodaszerekkel”, gyógyhatással felruházott egyéb termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos, reklámokban megjelenő állítások valóságtartalmának vizsgálata. Az ellenőrzések során a közterületi, kirakati reklámhordozók éppúgy vizsgálat alá kerültek mint az újságokban, magazinokban, szórólapokban, reklámújságokban megtalálható hirdetések. Mindemellett pedig az interneten fellelhető, valamint a televízió- és rádiócsatornákon elhangzó reklámokat is ellenőrzést alá vonták.
A trükközés formái egészen változatosak
Az NFH honlapján tipikus jogsértési példákat is közzétettek. Az egyik esetben például egy vállalkozás a megállító (reklám) táblán „Heti AKCIÓ! MINDEN RUHÁRA, CIPŐRE -20%” kedvezménnyel kínálta eladásra a termékeket, azonban az üzletben a kedvezmény már csak az egyedileg árazott árukra vonatkozott, a csoportosan árazottakra nem, utóbbiaknál a vállalkozás az eredeti eladási árat számította fel. Ennek következtében a meghirdetett kedvezmény nem valósult meg. Egy másik esetben a forgalmazott gyümölcslé dobozán a következő felirat szerepelt „100 % almalé növényi kivonatú C vitaminnal dúsítva”. A vállalkozás azonban nem tudta igazolni a feltüntetett állításokat, sem a gyártmánylapon, sem a nyilatkozatban, sem a növénygenetikus által kiadott szakvéleményben nem határozták meg, hogy milyen növényi eredetű C-vitaminnal pótolják vissza az almalénél az elveszett C-vitamin tartalmat.
Több esetben tapasztalták továbbá, hogy a cégek reklámjukban gyógyító hatást tulajdonítottak például védőszemüvegnek, mágnesterápiának, de a vállalkozások a kormányhivatal felhívása ellenére sem tudtak olyan tudományosan megalapozott bizonyítékkal szolgálni, amely kétséget kizáróan igazolta volna állításaik valóságtartalmát.
Közterületi reklámhordozón több esetben idegen nyelvű kifejezés volt olvasható a magyar nyelvű megfelelője nélkül, vagy például a fegyver, lőszer, robbanóanyag és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök reklámtilalmának megsértése is előfordult.
A témavizsgálat ideje alatt 1790 vállalkozást vontak vizsgálat alá a kormányhivatalok. A vizsgált cégek közül 255 követett el valamilyen jogsértést.
