Néhány nappal ezelőtt szomorú poszt kezdett futótűzként terjedni a Facebookon: a Rómer Flóris utca egyik, egykor védett épületének (52-54.), illetve hosszú időn át szintén védett tiszafával és ritka délkelet-ázsiai papíreperfával is büszkélkedő kertjének eltüntetését adta hírül.
A témára először az Index csapott le – az ő írásukból kiderült, hogy az egészséges fákkal teli kert védettségét 2008-ban, a lakóházét pedig 2012-ben szüntették meg, a felszabaduló telekrészen pedig társasház építését tervezik.
A Pesti Vigadót (1859-1865), illetve a főváros számos kiemelkedő épületét – így az 1848-ra elkészült Nádor utca 22.-t, vagy a Dreher-sörgyár 1863-1884 közt formát öltött tömbjeit is – megálmodó építész, Feszl Frigyes által családtagjai számára tervezett, szintén Frigyes nevű, építőmesterré vált fia által kivitelezett, a következő nyolc évtizedben többször átépített házától 2012-ben a II. kerületi Önkormányzat megvonta a védettséget:
Budapest Főváros Főjegyzője – az FPH059/641-3/2012 ügyiratszámú tájékoztatás szerint – megindította a Budapest II. kerület Rómer Flóris utca 52-54. (hrsz.:12950) szám alatt álló lakóház helyi védettségének megszüntetését. […] Az épület mára kevés építészeti értéket képvisel, bontása alkalmával a lakóház építészeti dokumentációja a Fővárosi Levéltárban őrzi majd az 1887. óta változó minőségben átalakuló, eredetileg kertészlakként megépült épület hangulatát.
Egy évvel később, a Fővárosi Önkormányzat (37/2013. (V.10.) Főv. Kgy. rendelet) szerencsére újra helyi védelemmel ruházta fel, ennek is köszönhető tehát, hogy a ház középső, jobbára eredeti állapotát őrző szakasza megmenekül, a jó eséllyel a hatvanas években született új szárny – mely a fenti, harminc éves fotón még jól látható – pedig mára már el is tűnt.
A kert 1982-ben kapott védettséget, Bajor Zoltán Budapest természeti kalauza című munkája pedig így méltatja:
A kert elsősorban dendrológiai értékei miatt jelentős. Főbb értékei egy tekintélyes méretű tiszafa, valamint egy délkelet-ázsiai származású papíreperfa. A kert nagyfokú rendezettsége emeli esztétikai értékét. A telek kerítése gondozott, a lábazat műkőborítást kapott, a kovácsoltvas részek is teljesen újak. […] A kertben a fent említett fákon kívül elég sok, nagyjából egykorú kisleveles hárs található, amelyek szinte teljes egészében beárnyékolják az alattuk lévő talajfelszínt. Cserjéből emiatt igen kevés van, inkább a fák dominálnak. A telek hátsó részén egy régi stílusú, jó állapotú öreg villa helyezkedik el. A kert a közeljövőben rendezésre és felújításra szorul, mivel az eredeti állapotokhoz képest sokat veszített szépségéből.
Az épületről, illetve a kert védettségére figyelmet felhívó, jó eséllyel 1982-ben elhelyezett tábláról, illetve környezetéről a Műemlékem.hu adatbázisában 2010-es fotók láthatóak – ezek alapján is elég indokolatlannak tűnik a pusztítás. A fákkal együtt mára természetesen már a tábla is eltűnt:
A HVG szerzője hétfőn járt az épületnél, akkor egy öreg, kivágott fa – jó eséllyel a már említett tiszafa – tönkjét látta, az épület viszont sértetlennek tűnt.
fotó: Vincze Miklós / 24.hu
A helyzet azóta változatlan, munkának és további pusztításnak nincs nyoma, sőt, sem új részek alapozásához, sem a Feszl-épület felújításához nem fogtak még hozzá.
A projekt a II. kerületi Önkormányzatnál 2017. február 17-én Meglévő lakóépület bővítése jogcímen kapott jogerős építési engedélyt (VI-21-2/2017), a HVG információival szemben azonban nem kilenc, hanem tízlakásos, 1320 négyzetméter alapterületű társasház épül a telken, melynek számított értéke az építésügyi nyilvántartás szerint 224 millió forint.
