A modern népi művészet vadhajtásainak ezermester családfőkkel való találkozásairól egész könyvtárakat tölthetnénk meg, de még akkor sem lennénk képesek teljes körképet nyújtani a Kárpát-medencében úton útfélen előforduló olyan rejtett műalkotásokról, mint a XIX. század második felének helyesírást hírből sem ismerő butellái, a Rákosi-barokk Bagolyvár utcai lakótelep 23. zsoltárt mutató ablakrácsa, vagy épp a kis falvaktól egészen a fővárosig mindenhol előforduló, hajlított betonacél-remekek.
Ma a mérnöki és művészi zsenialitás betonacélba oltott megtestesüléseinek egyik legmeglepőbb példáját mutatjuk be, melyhez a főváros szívéből alig félórás út vezet.
Az egyszerűen csak körvasút néven emlegetett, budapesti vasútvonalakat, illetve pályaudvarokat egymással összekötő vasútvonalak épp százhuszonöt éve – 1892 óta – teszik lehetővé a városon belüli teher- és (egyes szakaszokon való) személyforgalmat, illetve a járművek mozgatását. A sínpárok mellett az azóta eltelt évtizedekben sorra nőttek ki a kisebb-nagyobb családi házak, illetve társasházak, így a ritkán használt szakaszokk a legtöbb budapesti számára egyszerűen láthatatlanok – épp úgy, mint az azok árnyékában fekvő utcák, illetve épületek.
Kár, pedig a Zuglót Rákospalotától elválasztó vasúti töltés közelében egy egész sornyi érdekes villát vagy védett épületet találhatunk, sőt, a szemfüles sétáló a város egyik legfurcsább kerítésére is rábukkanhat.
A Rákospalotai körvasút sor Csömöri úti felüljáróhoz közeli szakaszán megbúvó, első pillantásra csak egy legyintéssel elintézett ikerház ugyanis első pillantásra – sőt, a sokadikra is ugyanezt érezzük – sem tűnik érdekesnek, a telek határát jelző fémkerítést meglátva viszont jó eséllyel azonnal elkezdhetjük keresni az állunkat a fák árnyékában.
Az autóbejáratot díszítő virágmintát ugyan még egy félmosollyal elintézhetjük:
A téglamintázatot utánzó elemek ezt követő darabjain azonban sorra bukkannak fel az elmúlt négy évtized legkedveltebb magyar, illetve tengerentúli mesefigurái, így a Kérem a következőt! (1973-1974, 1982-1983) kedves bagolyorvosa, Doktor Bubó, a Pannónia Filmstúdió egyik legkedveltebb bábsorozata, az 1971-1974 közt készült Mirr-Murr kandúr kalandjai címadő főhőse, a Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki Frédije és Vilmája, sőt, itt mosolyog a Disney-mesék egész sorában feltűnt egérpár, Miki és Minnie, de megjelenik Plútó, Pinokkió, Donald kacsa, és a westernhősnek öltözött Foxi Maxi is:
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
A kerítés megszületésének idejét és okát sajnos sűrű homály fedi – talán épp egy odaadó nagyapapa készítette a kisunokájának, valamikor a kilencvenes években? Könnyen meglehet.
