Kultúra

Meteorbecsapódás okozta minijégkorszakról mesélnek a tízezer éves kőfaragványok

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2017. 04. 26. 09:38

Ez okozhatta a mammutok kihalását is, de az emberiség jó részét is elmosta a Föld színéről.
Korábban a témában:

A Törökország déli részén, a szír határ közelében fekvő Gobekli Tepe régészeti lelőhely az emberiség eddig ismert legkorábbi, tizenkétezer évvel ezelőtt született – a mindenki által ismert brit Stonehenge-nél hatezer évvel idősebb! —  körtemplomait rejti, így már önmagában fontos részét képezi az emberiség történetének teljes megismeréséhez folytatott útnak, a falakon az elmúlt két évtizedben felfedezett faragványok viszont ennél is fontosabbak.

A körtemplom részét képező Keselyű-kőről például már a fura elméletek egész sorát közlő – szuperintelligens civilizációról, még nem kiöregedett rocksztárokra specializálódott idegen lényekről, valamint hasonló kaliberű, homályos ötletekről író – Graham Hancock is beszámolt Istenek kézjegyei című művében, és úgy gondolta, hogy az egy tizenháromezer évvel ezelőtti, Észak-Amerikában történt meteoritbecsapódást mesél el, mely egy minijégkorszakot hozott a Földre, és emberek tömegeinek halálát okozta. A tudományos szcéna nem foglalkozott az ötlettel, bár évtizedek óta feltételezték egy hasonló esemény megtörténtét, noha a valószínűsített becsapódási helyekről már kiderült, hogy nem abból az időből származnak, amikor a katasztrófának történnie kellett.

Most, két évtizeddel később az elmélet mégis bebizonyosodni látszik, hiszen az asztronómiai szimbólumokként is felfogható állatalakokat sikerült a csillagos égbolt egy részletével azonosítani, így meghatározhatták az esemény valószínűsíthető időpontját.

Az időszámításunk előtt 10950 évvel, tehát közel 13 ezer évvel ezelőtt történt eseményt a grönlandi jégbázis vizsgálata is megerősíti, így minden jel arra mutat, hogy az emberiségnek egy óriási meteor a Föld közelében való, számtalan darabra törése, és felszínig való eljutása miatt egy ezer évig tartó minijégkorszakkal kellett szembenéznie.

“Gobekli Tepe többek közt az éjjeli égbolt megfigyelésének egyik központi helye volt

– mondta el az Edinburghi Egyetem Mérnöki Intézetének kutatója, a helyről nemrég a Mediterranean Archeology and Archaeometry című szaklapban tanulmányt megjelentető Martin Sweatman, aki úgy gondolja, hogy

“[a körtemplom] egyik oszlopa a szörnyű esemény – talán a jégkorszak vége óta megélt legrosszabb nap – emlékműveként” szolgált.

A katasztrófa után ezer évvel született faragványok egyértelműen azt bizonyítják, hogy az a nap igen fontos volt az itt élő civilizációnak, sőt, a templom több pontján is jeleket találtak arra, hogy a kor asztrológusai a Föld forgástengelyének változását is megfigyelték, és rögzítették.

Ez az esemény lehet egyébként felelős azért, hogy a Közel-Kelet szabadon vándorló nomád törzsei állandó településeket hoztak létre, és a fajtanemesítés, valamint mezőgazdasági eljárások megalkotásával létrehozták a hagyományos értelemben vett mezőgazdaság alapjait.

A New Scientist nyomán
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor

Meghalt Stadler József

Kommentek

Buenos Aires, 2017. november 17.
Az argentin haditengerészet által közreadott archív képen a német gyártmányú San Juan argentin tengeralattjáró Buenos Airesben. Az argentin haditengerészet 2017. november 17-én bejelentette, hogy két napja megszakadt a kapcsolata az Argentína déli partvidékén 44 fős legénységgel hajózó San Juannal. (MTI/EPA/Argentin haditengerészet)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.