A Halálos iramban nyolcadik része lényegében semmiben nem változtat az eddigi dramaturgián, ami a következő:
De a bevált recept újra működik, már ha önfeledten tudunk szórakozni azon, hogy valakinek az egész világot fenyegető tervét meg lehet akadályozni pusztán azzal, hogy a Család sokat autózik és közben néha lövöldöznek.
Ne szépítsük, a Halálos iramban–sorozatot senki sem azért szereti, mert olyan nagyon mély, vagy filozofikus, vagy mert érzékeny társadalmi problémákra reflektálna. Persze az, aki sznob módjára ezt várja egy olyan filmtől, aminek az előzetesében egy tengeralattjáró üldöz néhány menő verdát a jégpáncél tetején, az semmiképpen ne nézze meg a Halálos iramban nyolcadik felvonását. Mindenki más pedig, aki otthon tudja hagyni a szemellenzőjét, remekül fog szórakozni.
Az új filmben a fenti dramaturgiát azzal bonyolítják meg a készítők, hogy Dom (Vin Diesel) valamiért szembefordul a Családdal, persze mi nézők pontosan sejtjük, később pedig bizonyosságot is szerzünk róla, hogy alapos oka van erre. Egyaránt felüti a fejét néhány új (Charlize Theron, Kristofer Hivju) és régi szereplő is (Jason Statham), akiknek jelenléte az eddigi filmeket icipicit átértelmezi, de nem kell attól félni, hogy ezáltal bármi is sérülne az érzékeny történetszöveten.
Mondjuk ebből pont az látszik, hogy a Halálos iramban-sorozat cselekményíve olyan végtelenül egyszerű, hogy akár visszamenőleg is meg lehet változtatni bizonyos szálakat anélkül, hogy komolyabb változás állna be a történetben. Ez mondjuk nagy szerencse egy olyan film esetében, amiben a játékidő nagy részét az viszi el, hogy a szereplők sokat beszélnek a családról, és instant orgazmusuk lesz, ha meglátnak egy menő verdát, pláne ha még vezethetik is.
Az akciószekvenciák változatlanul olyan irrealitásba fordulnak, amit már igenis művészet kiötölni, leforgatni és még szórakoztatóvá is tenni. Charlize Theron szerepében egy cyber-bűnözőt ismerünk meg, aki olyan pengén használja a kiberteret a terrorizmushoz, hogy még akár egy komplett város egész forgalmát is képes irányítani. Ez egyébként az egyik legjobban koreografált jelenet az egész filmben.
Sok minden nem változott az eddigi részekhez képest, a Straight Outta Comptont és Az olasz melót is jegyző F. Gary Gray biztos kézzel vezényli le nyolcadszorra is, ahogy a Család szembeszáll az Ellennel, a kőkemény akciót pedig helyenként nagyon bugyuta lelkizésekkel, de jó ritmusban oldja fel.
Dwayne “A Szikla” Johnson egész szép karriert épít rá, hogy egész életében önironikus és izmos. Azért lehet őt igazán kedvelni, mert ösztönösen pont annyira veszi csak komolyan szerepét, amennyire még mosolyt csal vele az arcunkra. Vin Diesel már egy más kérdés. Ő mindent halálos komolysággal, rosszfiúsággal csinál, még akkor is ha csak egy liter tejért kell lemennie a boltba. Nathalie Emannuel bongyor fürtjeit egész nap elnézegetnénk, sajnos viszont ezen kívül nem igazán tud semmit hozzáadni a szexi és okos karakterhez, persze ez ebben a filmben bőven elég is. Ahogy a “hülyegyerek” szerepben Tyrese Gibson sem azért lesz a kedvencünk, mert olyan mély és szofisztikált a játéka. Persze mindegyik szereplőről el lehet mondani, hogy igazából csak egy karakterük van, de ez nem is baj. Scott Eastwood mondjuk kifejezetten vicces a törvényt betartani akaró zöldfülű szerepében, a mindig kiváló Kurt Russel mellett, ahogy Helen Mirren is, aki kicsi, de jópofa szerepet kapott.
Halálos iramban 8 – színes, amerikai akciófilm, 136 perc – 7/10
