Kultúra

10 forradalmi film március 15-re, ha már unod A kőszívű ember fiait

Ha nem a kormány mellett/ellen tüntetsz március 15-én, és inkább a tévé előtt töltenéd a napod, itt egy lista 10 filmről, ami sokat mond a forradalmakról, szabadságharcokról, de semmi köze Jókaihoz.

Az éhezők viadala

Ez a film kiválóan mutatja be egy forradalom összes kétélűségét, különös tekintettel a média és a nyilvánosság szerepére. A könyvtrilógia a disztopikus felnövéstörténet-filmek elindítója volt, s világszerte olyan sikere volt, hogy Thaiföldön például betiltották a filmből ismert kézjelet, amikor a tüntetők a katonai diktatúrával szembeni elnyomás ellen kezdték el alkalmazni. Ennél jobban semmi nem bizonyítja, hogy a mesék és a fikciók valódi problémákra is képesek reflektálni.

Megáll az idő

Baromi nehéz jó ’56-os filmet megnevezni, ami jól átadná, miről szóltak azok a bizonyos forradalmi őszi napok, s milyen hatása lett későbbi mindennapjainkra. Pedig az első és második világháború, vagy 1956 traumáját nyögjük 2017-ban is, azok a filmek, amelyek igazán „ötvenhatosok” akarnak lenni, nem érnek célt. Nem úgy, mint a Megáll az idő, ami hiába 1963-ban játszódik, magán viseli október 23-a emlékét, sőt, onnantól datálja a hatvanas évek összes kínját is. A film igazi nagysága viszont abban rejlik, hogy ma is tökéletesen fogyasztható, sőt, annyira húsba vájó, hogy akár napjainkban is játszódhatna.

Ha egy külföldinek meg akarnám mutatni, milyen a magyar néplélek, és miért vagyunk olyan elcseszettek, miből erednek a frusztrációink, miért mászkálunk lehajtott fejjel, miért nem mosolygunk a metrón, és miért tudunk egy érfelvágós Cseh Tamás számtól is boldogok lenni, ezt a filmet vetíteném le neki. Pedig ez a film valójában csak arról szól, hogy mindig, minden korban szar gimnazistának lenni, de később sosem lesz még egyszer ilyen boldog időszaka az embernek. Tessék egy forradalmi film, ami nem is az, mégis a legkomplexebben foglalkozik a témával.

A majmok bolygója: Forradalom

Az eredeti, 1968-as film előzményét elmesélő újrázás szépen mutatja be, hogy a lázadás és a forradalom a fejlődés eszközei is lehetnek. Az elnyomásból a magasabb élet és társadalmi minőségbe jutáshoz mindig rögös az út. Egy lázadó kisebbségnek – az emberszabású majmoknak – pedig egy ponton túl minden eszközt be kell vetnie, hogy érvényesülni tudjanak a rajtuk hatalmaskodókon: az embereken. A hamarosan trilógiává bővülő széria pedig azt is bemutatja, hogy mi van akkor, ha a közös cél érdekében két különböző megoldás ütközik egymással.

V mint vérbosszú

Az alternatív időben játszódó sztoriban a németek nyerték a második világháborút, Nagy-Britannia pedig fasiszta rendőrállam lett. Csupán egyetlen ember lázad fel a teljes elnyomás ellen: de senki sem tudja, ki ő, hiszen arcát álarc fedi. Egyedül a neve kezdőbetűje ismert: ő V, aki magányos bosszúhadjáratot folytat a nácik ellen. V maszkja Katniss kézjeléhez hasonlatosan önálló életre kelt, a tömegtüntetéseken pedig mint az elnyomás elleni fellépés jelképe jelenik meg. No és persze jótékonyan eltakarja viselője arcát, miként a kapucni és a sál.

Zsivány Egyes: Egy Star Wars történet

Hogy egy forradalmat mennyi szélsőséges nézet, érdek és szempont képes  befolyásolni, arra remek példa a legutóbbi Star Wars-film. Végre megismerjük a galaxis lázadóinak sokszínűségét és az is kiderül, hogy a forradalom nem egyetlen romantikus pillanat, ahol a nép felemeli a szavát, hanem legalább olyan vérmocskos és halálos, mint adott esetben az a rendszer, ami ellen megszületik. A forradalmat pedig addig nem lehet lenyomni – még a több ezer halott lázadó ellenére sem -, míg él Egy új remény.

Patyomkin páncélos

Ez az alkotás jócskán kilóg az eddigiek közül, hiszen egy propagandafilmről van szó. Moszkvai bemutatásakor frenetikus sikert aratott Eizenstein egyszerűen és hatásosan megkomponált filmje, amelyet az 1905-ös forradalmi felkelés huszadik évfordulójára forgatott. A Brüsszeli 12-be beválasztott film azonban nemcsak a Szovjetunióban, hanem Nyugaton is nagy feltűnést keltett. Jóllehet a korabeli cenzúra politikai propagandafilm vádjával több európai országban – köztük Németországban és Magyarországon is – betiltotta, a világ kritikusai számára mindmáig a filmművészet csúcsát jelenti. Eizenstein a filmet megbízásra készítette, de erőteljes képi világával messze kimagaslik az ilyen típusú filmek közül.

Harcosok klubja

David Fincher filmje és a Harcosok klubja regényeredetije is sokkal inkább a tudat forradalma, mintsem a tetteké, noha akcióból és polgárpukkasztásból sincs hiány ebben a filmben, nem is beszélve a film végi, nagy pukkanásról, ami igazából a film eleje, vagy közepe? A film és a regény is arra kíván rámutatni, hogy egy forradalom bármiből kinőheti magát, ami viszont mindenképp kell hozzá, az egy ideológia, ami mentén szervezhetővé válik a mozgalom. Persze, hogy a filmben tálalt fogyasztóitársadalom-ellenesség mennyire azonosulható, vagy egyszerűen csak „jó”, ki-ki döntse el maga. Egy biztos, hatást vált ki egy életre.

A rettenthetetlen

A XIII. század második felében egy skót nemes, William Wallace sok évi távollét után visszatér szülőhazájába, Skóciába, ahol igencsak zord idők járnak: a skót király utód nélkül halt meg, és Anglia királya megszerezte magának a skót koronát is. Wallace azonban a maroknyi lázadócsapat élére áll, és bátorsága, kitartása, szenvedélye, valamint lelkiereje példát mutat honfitársainak. A film végi “Szabadság” ordítása ezt foglalja keretbe, és ha némiképp didaktikusan is, de mutatja, miért érdemes küzdeni.

Equilibrium

Az érzelmek és művészet nélküli világban, a forradalom először a fejekben zajlik le. De mi ellen lázad az, akinek el vannak nyomva az érzelmei, tehát elméletileg fel sem tudja fogni, hogy nem érez. Talán pont ez a kettősség adja a nyugtalanságot, a zavart, hogy valami hiányzik Libria lakóinak életéből. Aki pedig megkísérli megérteni az igazságot, súlyos árat fog fizetni érte. De végső soron megéri.

Mátrix

A Wachowski-tesóknővérek korszakos filmet rittyentettek 1999-ben, amely a rendszert leleplező nagy tanításról szól, valamint annak a meglátásáról, hogy a világ talán egy másik valóság szándékosan ferdített lenyomata, egy jól felépített illúzió, ahol egy felsőbbrendű cyber-intelligencia mozgatja a szálakat. A film azonban nem az összeesküvés-elméletek összekutyulását propagálja, hanem azt, hogy merjük benézni a függöny mögé, meglátni a hatalom igazi természetét.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Debrecen, 2017. április 22.
A győztes Hosszú Katinka az 50 méteres hátúszás döntője után az úszók országos bajnokságán a Debreceni Sportuszodában 2017. április 22-én.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.