German fencer Helene Mayer won the gold medal in the 1928 Olympic Games.   (Photo by Library of Congress/Corbis/VCG via Getty Images)
Kultúra

A zsidó tőrvívónő, aki Hitlerért küzdött az olimpián

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 10. 23. 19:38

A nyolcvan évvel ezelőtti karddöntő a magyar sporttörténelem egyik dicsőséges fejezete volt, de a nagyvilág nem ezért állt értetlenül a történtek előtt.

Az evangélikus anyától és zsidó orvos apától született Helene Mayer sosem vallotta magát igazán zsidónak, élete egyik legfontosabb pillanata miatt azonban máig sokan értetlenül állnak a tette előtt. A gyermekkorában már kiemelkedően tehetséges tőrvívónak számító Mayer tizennégy évesen, 1924-ben már megnyerte a német női vívóbajnokságot, sőt, legyőzőre a következő hat évben sem talált.

1928-ban, az amszterdami olimpián már tizenhét évesen a dobogó legmagasabb fokára állhatott, ez pedig jó eséllyel egy fényes, Németországban töltött karrier kezdetét jelentette volna, ha nincsenek azok a harmincas évek.

German fencer (Olympic champion in Amsterdam 1928) Helene Mayer (1910-1953) with a statue of her created by sculptor Lilli Finzelberg. 1937. Photograph. (Photo by Imagno/Getty Images) Die deutsche Fechterin (Olympiasiegerin in Amsterdam 1928) Helene Mayer (19101953)  mit ihrer von der Bildhauerin Lilli Finzelberg geschaffenen Statue. 1937. Photographie.
A fiatal Helene Mayer, és a róla mintázott szobor, ami a német szuvenírboltok egyik fő sikerterméke volt a húszas-harmincas évek fordulóján

1929-ben és 1931-ben a még mindig csak 19, illetve 21 éves lány begyűjtötte az európai bajnoki címet, sőt, 1929 és 1931 közt (majd 1937-ben) a világbajnoki aranyat is, így minden esélye megvolt arra, hogy 1932-ben, Los Angelesben is ő áll majd a dobogó legfelső fokán.

Mayer ezzel szemben mindössze az ötödik helyet csípte meg, köszönhetően annak, hogy a végső mérkőzések előtt két órával megtudta, hogy szerelme egy katonai gyakorlat során elhunyt.

A következő évben, Hitler hatalomrajutása után, zsidó apja miatt (nem tudták papírokkal bizonyítani az árjaságát) nem térhetett vissza Németországba, így a Dél-Kaliforniai Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol végül diplomát szerzett.

Természetesen karrierjét sem adta fel, így az egyetemi tőrcsapat tagjaként továbbra is formában maradhatott, úgy, hogy 1946-ig nyolc alkalommal nyerte el az amerikai bajnoki címet.

(Original Caption) Helene of Modern Troy is Greatest Swordswoman. Claremont, California: Helene Mayer, formerly of Germany, and now a resident of Los Angeles, and a student at Scripps College here, is in practice for her 1934 Battles at Arms. Miss Mayer is, perhaps, the greatest woman fencer of all time. She became champion of Germany in 1924 when she was only 13. And in 1927, she became Queen of all Europe. Then she won the 1928 Olympic title at Amsterdam and in 1933, she won the American championship. She is an international exchange student at Scripps College and is majoring in International Law and French.

Életének legfurcsább fejezete azonban az 1936-os berlini olimpiához kötődik, hiszen a Harmadik Birodalom meghívásának eleget téve (az amerikai olimpiai bizottság győzte meg a némeeket egy zsidó indításáról), engedve honvágyának, és félretéve a hitleri hatalom tetteit, többek közt ő képviselte a játékokon náci Németországot.

Németországba való visszatérése igen messze állt a dicsőségestől, hiszen a sajtó egyszerűen figyelmen kívül hagyta, a kormány pedig finom lenézéssel tekintett az ország sporttörténelmét az azt megelőző években rengeteg dicsőséges pillanattal bővítő Mayerre.

Az immár huszonöt éves, minden lehetséges érmet már megszerzett sportoló az olimpián végül egészen a döntőig menetelt, ahol Elek Ilona egy fantasztikus, 6-1-re végződő mérkőzésen győzte le.

A pódiumon, ezüstérme átvétele után Mayer karlendítéssel tisztelgett a náci Németország előtt, és jó eséllyel legmerészebb álmaiban sem gondolta volna, hogy a rövidesen induló holokausztban több millióna lelik majd halálukat, mindössze vallásuk, szexuális orientációjuk, vagy kisebbségi hovatartozásuk miatt.

Az olimpia után a sportoló visszatért a tengerentúlra, ahol továbbra is sikert sikerre halmozott. 1952-ben végül véglegesen visszatért Németországba, ahol egy évvel később, rákban hunyt el. Élete során igen kevés interjút adott, így sosem tudjuk már meg, hogy hogyan gondolkodott a berlini olimpián való részvételéről, vagy épp a német helyzetről, egy dolog azonban biztos: ő volt minden idők egyik legnagyobb – ha nem a legnagyobb – női tőrvívója, öröksége és lenyűgöző eredményei pedig kitörölhetetlenek a sporttörténelemből.

Fotók: Europress/Hulton Press/Bettmann/Corbis Historial

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.