U.S Band Red Hot Chili Peppers perform at the orange stage at Roskilde festival in Roskilde, on June 29, 2016. / AFP PHOTO / SCANPIX DENMARK / Nils Meilvang / Denmark OUT
Kultúra

Red Hot Chili Peppers: „Én is része vagyok a magyar kultúrának”

24.hu
24.hu

2016. 09. 02. 11:13

Húsz év után lépett fel Budapesten a Los Angeles-i Red Hot Chili Peppers, amely a csütörtöki Aréna-fellépés után pénteken duplázik a fővárosban. Flea, a basszusgitáros az MTI-nek adott interjúban elmondta, hogy a RHCP nem puhult el, és beszélt a csapat belső összetartásáról, a méhészetről és magyar gyökereiről is.

Budapestre viszont már a hét elején megérkeztünk, mert ez az első állomása őszi arénaturnénknak, össze kellett próbálni a show-t, és újak a látványelemek. Az elmúlt hetekben, hónapokban fesztiválokon játszottunk Ázsiában, Észak-Amerikában és Európában, mondta Flea a koncert előtt.

A zenész szívesen beszélt magyar gyökereiről: az Ausztráliában született basszusgitáros apai nagyapja Magyarországról vándorolt ki a távoli földrészre.

Különleges érzés volt sétálni tízéves lányommal Budapesten, őszintén megérint az ittlét, hogy én is része vagyok a magyar kultúrának. Másrészt soha nem éltem itt, nem beszélem a nyelvet, nem tudok egyetlen itt élő rokonomról sem. A nevem sem igazán hangzik magyarosan, de el tudom képzelni, hogy amikor a bevándorlók a múlt század első felében Ausztrália földjére léptek, nevüket hallás alapján írták le a hivatalos szervek, sokszor pontatlanul.

Az 1983-ban alakult Red Hot Chili Peppers húsz éve nem lépett fel Magyarországon; 1996 júniusában, a One Hot Minute című lemez turnéján a Kisstadionban alig egy órát zenéltek, a szem- és fültanúk szerint a fiúk rossz formát futottak, mintha hiányzott volna belőlük az együttműködés. “Erre nem nagyon emlékszem, arra viszont igen, hogy akkor is három nappal a koncert előtt érkeztem, mert meg akartam nézni a Dire Straits itteni fellépését”.

A banda mostanában összetartóbbnak látszik, mint valaha, de 2009-ben kiszállt egy meghatározó tag, John Frusciante gitáros-zeneszerző, és a Peppers ekkor mélyponton volt, Flea fejében is átfutott, hogy talán vége. Az új gitáros, Josh Klinghoffer azonban tökéletesen bevált.

Szerintem négyféle választ kapnál tőlünk arra, milyen ma a zenekar belső ereje. Más-más személyiségek vagyunk, különbözőképpen gondolkodunk, eltér a zenei ízlésünk, hátterünk. Abban viszont biztos vagyok, hogy a zene iránti szeretet közös bennünk, a különbözőségünk pedig erősíti a kreativitást. Anthonyval ma is ugyanolyan intenzív a kapcsolatunk, mint régen, testvérként tekintünk egymásra, ugyanakkor folyamatos a versengés közöttünk. Amikor felmegyek a színpadra, az a célom, hogy a ritmus átjárjon és ezzel meg tudjam érinteni az embereket.

A két hónapja a Warner gondozásában megjelent új, sorrendben tizenegyedik RHCP-stúdióalbum, a The Getaway egy letisztult zenekart mutat. Az egyik számban Elton John, a popsztár zongorázik, a csapatot a nyolcvanas-kilencvenes években annyira jellemző düh és lázadás mintha a múlté lenne.

Mondd meg annak, aki ezzel jön, hogy beverem a képét! A tréfát félretéve, ha tudsz olyan bandát a világon, amelyik nálunk jobban zúz, akkor tévedsz. A heves, intenzív rock ma is szerves része a zenénknek. Ami Eltont illeti, mindannyian imádjuk, amit csinál, és büszke vagyok arra, hogy a Red Hot Chili Peppers úgy tud előrelépni, hogy a korábbitól eltérő elemeket is képes becsatornázni a zenéjébe.

A zenekar több mint két évtized után cserélte le Rick Rubin producert Brian Burtonre, azaz Danger Mouse-ra, az új lemez már vele készült. Flea szerint a fő változás az volt, hogy a számokat Brian jelenlétében írták a stúdióban, és ő folyamatosan jelezte, mi tetszik neki és mi nem. “Ki akartunk lépni a komfortzónánkból, Brian a hiphop színtérről érkezett, teljesen új felfogást hozott”.

Idén negyedszázada annak, hogy kijött az RHCP legsikeresebb lemeze, a 13 millió példányban fogyott Blood Sugar Sex Magik, rajta olyan mára klasszikussá vált számokkal, mint az Under the Bridge vagy a Give It Away. Flea azt mondta, úgy emlékszik az album készítésére, mintha tegnap lett volna, és a leginkább erős élmény benne az, hogy akkor voltak képesek először ellazulni a stúdióban, nem pedig görcsölni. “Őrült időszak volt, fiatalok voltunk, még tanultuk az életet”.

A zenész, akit a rangos amerikai Rolling Stone magazin 2009-ben a világ második basszusgitárosának választott John Entwistle, a Who néhai zenésze mögött (és Paul McCartney előtt), a méhekről fűződő viszonyáról is mesélt, hiszen évek óta méhészkedik Kaliforniában, mintegy kétszázezer állat tartozik a kaptáraihoz.

A természet egyensúlya nagyon fontos számomra, és a méhek pusztulása világszerte hatalmas gondot jelent. De az is lényeges számomra, hogy egészséges ételeket egyek, és a méz rendkívül egészséges. A méhek közötti együttműködés egy hosszú távú cél érdekében a mi belső zenekari kémiánk működése szempontjából is példa értékű, magyarázta.

Kiemelt kép: AFP, nem a budapesti koncertről

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind