Kultúra

„A menekültválságot az illuminátusok nagymestere irányítja a háttérből”

„A menekültválságot az illuminátusok nagymestere irányítja a háttérből”

Tudta? Jézus nem is halt meg a kereszten, Szent István nagy liberális királyunk volt, a Szent Korona megszerzésével az emberiséget majd egy központi elme uralma alá hajtják és a világot a szabadkőművesek maroknyi csoportja irányítja. Interjú KT Zelenay sikerszerzővel.

„Gyerekkoromban régész szerettem volna lenni, felvételiztem is az ELTE-re, de aztán elsodort a média” – mondta a 24.hu-nak Kalmár Tibor, azaz KT Zelenay sikerszerző, “regényipari kisvállalkozó”. Mielőtt könyveket kezdett volna írni, az elmúlt 16 évben a Juventus és a Sláger Rádiónál, majd az RTL Klub online részlegénél dolgozott vezetői beosztásokban. Jelenleg az Újmédia és Teletext Kft. stratégiai és operatív igazgatója. 11 éve tanít újságírást a Komlósi Oktatási Stúdióban, és ötödik éve a Budapesti Műszaki Egyetem crossmédiás mesterkurzusán.

Ön sokáig a médiában dolgozott, vezető beosztásokban. Nevét szakmai körökben is sokan ismerik. Honnan jött a könyvírás ötlete?

Mindig is grafomán voltam, érdekelt a történelem. 2007 óta végzek saját történelmi kutatásokat, amolyan hobbitörténészként. Az érdekelt, hogy mi az, amit elhallgat előlünk a hivatalos történetírás, az egyháztörténet.

És mire jutott? Mi az, amit elhallgatnak előlünk?

Például azt, hogy a történeti Jézus nem halt meg a kereszten, hanem megházasodott, és három gyermeke született. Legalábbis a zsinatok által nem kanonizált 33 evangélium közül több is utal erre. Ezt a témát dolgoztam fel a 2038 – Jézus második élete című regényemben, saját kutatások alapján.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Mi ebben az újdonság? Mármint a katolikus szempontból tévtanítók, hamis próféták kétezer éve azt mondják, amit Ön.

Én csak arról tudok beszámolni, amit tapasztaltam. Az általam tanulmányozott írásbeli emlékek nagyon mást mondanak, mint a zsinatok. Ezek jelentős része szabadon kutatható, közöttük Mária evangéliuma is. Ezekben a 12 apostol szerepe, közte a legendás Utolsó vacsora története is egészen más megvilágítást nyer. Másrészt az, hogy valakit keresztre feszítenek, majd feltámad, ellentmond az orvosi ismereteinknek.

És ez baj?

Nem mondtam, hogy baj. Hangsúlyozom: nem vagyok vallástörténész, és nem foglalkozom lelki kérdésekkel sem. Én a történeti Jézusról írtam,  az általam vizsgált írásbeli emlékek alapján, amely meglehetősen eltér a kanonizált Jézus-képtől. Még teológiai körökben sem vitatott különbséget tenni közte és az Újszövetség Megváltója között. De nem akarom senkinek megmondani, hogy miben higgyen. A könyveim is arról szólnak, hogy elolvasod, kiváltanak belőled valamilyen érzelmet.

Ha gyűlölsz, az is tök jó, ha meg szeretsz, akkor meg jössz velem egyfajta szellemi utazásra.

Kérdés, mit nyújt az olvasónak ezen az utazáson? Nem tart attól, hogy a szerzői szabadság álarca alatt esetleg akaratlanul is félretájékoztatja a közönségét, vagy megtéveszti a bizonytalanokat lelki kérdésekben, mert maga sem elég felkészült?

A könyveimen szerintem nem lehet számon kérni a történelmi hitelességet vagy a lelki mondanivalót. Én kalandregényeket írok, amelyben a saját történelmi kutatásaimat fiktív keretbe ágyazom. A következtetések levonását az olvasóra bízom. A fikció műfajának éppen az a lényege, hogy a gondolati maltert használod olyan tégláknak az összepasszintására, amelyek tényeken alapulnak. Nálam 90 százalék a tényanyag, 10 százalék a gondolati malter.

Ön a magyar Dan Brown?

Kerülöm ezeket az összehasonlításokat. Én leginkább K.T. Zelenay szeretnék lenni. De óhatatlan, hogy sokan vele hasonlítanak össze.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

A Zelenay az írói neve, ugye?

Igen, a polgári nevem Kalmár Tibor. A Zelenayt azért vettem fel, mert van egy hasonnevű Kalmár Tibor – színházrendező – a kulturális életben. A Zelenay egyébként apai ágról jön, amely egy nemesi család Trencsénben, egyes legendáriumok szerint Luxemburgi Zsigmondig vezethető vissza a családfánk.

Könyvei magánkiadásban jelennek meg. Mennyire jövedelmező így népszerű fikciós tényregényeket írni?

Sokkal jövedelmezőbb, mint a hagyományos könyvkiadási modellben. Magánkiadásban a könyv vételárának nagyjából a fele marad nálam, ez 1500 forint. A hagyományos kiadói rendszerben csak 300 forint maradna nálam. Ugyanakkor nagyok a költségeim is, mert hosszas kutatómunka, utazások előzik meg egy-egy könyv megszületését. Illetve sokat költök marketingre, például fizetett Facebook-hirdetésekre vagy boltmarketingre, hogy emeljék ki a könyvesboltokban a könyveimet egy külön részre, ami azért nem olcsó mulatság. Azt mondanám, hogy a szerzői-kiadói tevékenységemet összefogó vállalkozásom körülbelül most nullszaldós.

Hány példányban fogynak a könyvei?

Két éve jelent meg az első könyvem. Most négynél tartok. Ezek összesen 15 ezer eladott példány felett járnak, ami bőven bestseller kategória Magyarországon. Az utolsó kötetemből, a Szíriai metéltből május óta nagyjából ezer fogyott el, ami ennek alapján kiemelkedőnek ígérkezik. A legtöbb példány egyébként a 2038 – avagy a magyar történelem eltitkolt lapjai című könyvemből fogyott, amit eddig nyolcezren vásároltak meg.

Nem találunk szavakat. Mi a siker titka? Marketing?

Nagyon fontosnak tartom a marketinget. 26 ezer követőm van a Facebookon, heti szinten 4-500 ezer embert tudok megszólítani. Ebben a műfajban, amiben én alkotok, ez egy üzem, aminek a terméket el kell adni. Feleségem, Kovács Eta, aki egyben cégtársam is, sokat segít ebben. Persze mindig van mit javítani, és gyakran tekintek úgy magunkra, mint egy garázscégre, amit szeretnénk egyre professzionálisabb szintre emelni. Például szeretnénk majd az angolszász könyvpiacon is megjelenni a könyveinkkel.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Tavaly szeptemberben jött a menekültválság, amit meglepő gyorsasággal fel is dolgozott a májusban megjelent könyvében, a Szíriai metéltben. Miről szól ez a könyv?

A könyv arról szól, hogy az illuminátusok és szabadkőművesek nagymestere áll a menekültválság hátterében.

A cél egyfajta világkormány felállítása, az európai társadalmi rend megdöntése, akár a teljes lakosság, és vele együtt a kultúra cseréje árán is. Ebben a főszerepet az a kalifa játssza, aki néhány évvel korábban még gondtalan arab diákként teológiát tanult az öreg kontinens elit egyetemein, mígnem egyszer csak milliárdos hittársai, az iszlámra dollármilliárdokat költő, lassan fél Európát felvásárló arab üzletemberek, és az általuk kitartott politikai elit társaságában találja magát.

Ön szerint valóban létezik emberek egy maroknyi csoportja, akik irányítják a világtörténelmet?

Tulajdonképpen ismerünk ilyen csoportokat, hiszen az Európai Uniónak is vannak felsőbb szervei. De említhetném a Bilderberg-csoportot is, akiket szintén senki sem hatalmazott fel, hogy évente a világról tanácskozzanak.

Mintha Orbán Viktort hallanánk…

Pedig nem.

A Szíriai metélt, a korábbi könyveivel ellentétben, erősen politikai témájú. Miért váltott témát, a több eladható példány érdekében?

Inkább úgy mondanám, hogy szeretek kipróbálni eltérő műfajokat, témákat. Mindegyik könyvemben azt keresem, hogy mi az igazság, hogy miért vannak feszültségek a hivatalos történetírás és a valóság között, illetve hogy miként ismétlődnek egyes ciklusok a világtörténelemben. Ha úgy tetszik, összeesküvés-elméleteket dolgozok fel írói eszközökkel. A Szíriai metélt valóban egyfajta kitekintés, ám az ötödik könyvemben, a Digitális Messiásban, ismét nem fogok politikai kérdésekkel foglalkozni. Ez egy kőkemény sci-fi lesz, és arról szól majd, hogy a nem is olyan távoli jövőben a Szent Korona megszerzésével az emberiséget egy központi elme uralma alá hajtják.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Rendkívül érdekes. Tulajdonképpen kik veszik a könyveit, illetve milyen korosztályt szeretne megcélozni?

A Facebook-oldalam elemzése alapján az látszik, hogy a 35-50 pluszos korosztály, ezen belül 55 százalékban nők, 45 százalékban férfiak kedvelik a könyveimet. Akiket nagyon szeretnék megszólítani, az a huszonéves és a harmincas korosztály.

Ugyanis olyan korban élünk, hogy ez az utolsó korosztály, amelyik gazdagabb a szüleinél, az utánunk következők már csak szegényebbek lesznek, mint a szüleink.

Mintha már ezt is hallottuk volna valahol…

Tudom, mire céloz. Nyilván a miniszterelnök sem magától mondta ezt, hanem olvasta egy háttértanulmányban. De valóban ezt látjuk magunk körül a mamahotellel, a harmincvalahány évesen is a szüleikkel együtt lakó magyarokkal. Szerintem ez pontos leírása annak, hogy a dolgok nem működnek jól Európában.

Vajon ki lehet ezért a felelős? Árulja el: magánemberként is hisz az összeesküvés-elméletekben vagy ez csak a kifejlesztett szerzői énje, ami manapság jól „piacosítható”?

Közömbös, hogy én miben hiszek. Nálam első az olvasó. A Facebookon voltam már zsidóbérenc és magyarkodó szélsőjobbos is. Szerzőként nyilvánvalóan nem szerencsés, hogy beleviszed a könyveidbe a magánemberi világnézeted. Ezzel együtt nincs nagy eltérés a magánemberi és a szerzői énem között, mondjuk a politikai meggyőződésem tekintetében. Politikailag középen állok a szélsőséges liberalizmus és a szélsőséges nacionalizmus között.

Mit ért liberalizmus alatt?

Liberalizmus alatt alapvetően egyfajta szabadosságot értek, hogy annyira szabadok vagyunk, hogy már semmit sem szabad nekünk, nehogy megbántsunk valakit. Amúgy szerintem a liberalizmus alapvetően előre viszi a világot, de az már rossz, ahogy mi használjuk. Szent István például egy nagy liberális királyunk volt. Hiszen államot alapított, törvénykönyveket írt, és tudatosan a nyugati kultúra mellett döntött kelet helyett…

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik