Budapest, 2014. október 11.
Oláh János, a Magyar Napló főszerkesztője az R33 művészeti műhelyben 2014. október 11-én, ahol konferenciával és irodalmi esttel ünnepelték a 25 éves Széphalom Könyvműhelyt és a 20 éves Magyar Napló Kiadót.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Kultúra

Meghalt Oláh János író, költő

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 07. 25. 10:50

Halálhíréről fia, Lackfi János számolt be.

Oláh János hosszú betegség után, 74 évesen hunyt el hétfőn hajnalban – tudatta szintén költő fia, aki Facebook-oldalán édesapja egyik versével búcsúzott.

HÁRSAK ALJA (Oláh János)

Égettbor ízű hársak
szélhangon zsolozsmáznak.
Hallgatom, s minden elhagy,
mondják, talán nem is vagy.
Ittlétem fáj a voltban,
a semmiig hajoltam.
S e szótlan szédületben
méhraj köröz fölöttem.
Bódult botladozásban
csuklik össze a lábam.
Hanyatt dőlök a parton,
és pók szövi be arcom,
mint akit leütöttek,
és nem emlékszik többet.
Kihűlt káprázat fénye
miért siklottál félre?
Olyan más most már minden,
amiben egykor hittem,
semmivé lett azóta,
parázna magyar nóta,
de nyakamon örökre
fojt a tegnap nyakörve:
lelkem gyöklényű vétke,
testem láz-kelevénye
minden titkot kimondat.
Halál előtti mondat.
S ha elbondul is végre,
nincsen, aki megértse
a harang szavát hallva,
mi a lélek nyugalma.
Aki mindig kerestem,
most itt heverek resten,
magzat az űr hasában:
semmit meg nem találtam.
Reccsent a híd alattam,
kalimpáltam bukottan,
kábán és elveszetten,
bántottam, kit szerettem.
Mégis, mégis jó volna
forrás fölé hajolva
újjá születve élni,
s mint egy igazi férfi,
kezedből megízlelni
a gyermeklétű semmi
népmese-tiszta csöndjét,
e tékozló örökét
érlelte ősi almát,
Isten fluid hatalmát.

Oláh János 1961-1966 között az ELTE magyar-népművelés szakán tanult, 1971-1972 között pedig a Testnevelési Főiskola edzőképzőjét is elvégezte. Volt könyvkereskedő, művelődési házban propagandista, szabadfoglalkozású, illetve cselgáncsedző is. A Remetei Kéziratok című irodalmi és művészeti periodika kiadója, a Kézirat Kiadó vezetője. 1994 óta a Magyar Napló főszerkesztője. 1995 óta a Fókusz Egyesületének elnöke.

Oláh János irodalmi pályája 1969-ben az Elérhetetlen föld című versantológiával indult. Verseiben kevés képet használt, legfontosabb költői eszközei: lakonikus mondatok, párhuzamok, gondolati paradoxonok, ellentétek. Reflexiós, meditatív hangulatú regényeiben gyermekkori emlékeit dolgozta fel. Az Örvényes partján című novellafüzetében (1988) a második világháború és az azt követő évtized eseményei egy világtól elzárt falusi közösség életében jelennek meg.

A Magyar Írószövetség közleménye szerint Oláh János, a Kenyérpusztítók című dráma Babérkoszorú-díjas szerzője az 1960-as években indult nemzedék kiemelkedő és műfajújító alakja volt. Szentmártoni János, a szervezet elnöke az elhunyt költőt, a kortárs magyar irodalom meghatározó és számos tehetséget felkaroló lapjának vezetőjeként is méltatta.

Lackfi János maga is Oláh Jánosként indult, éppen szülei (édesanyja Mezey Katalin író) vette fel az írói álnevet.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. március 23.
Mol felirat az olajkonszern töltőállomásán Budapesten, a Szentendrei úton 2017. március 23-án.
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.