1890-ben, H. G. Wells Az időgép című, műfajteremtő regénye, Az időgép megjelenése előtt öt évvel egy mára a névtelenség homályába veszett író, Herczeg Ferenc a Hétben adja közre Szíriusz címet viselő történetét, mely egy időgépnek köszönhetően száz évvel röpít vissza a múltba. Nem osztja meg ugyan az időutazás titkait, sőt, inkább a különbségeket emeli ki a XVIII., illetve a XIX. század végének világa között.
A történet egy zseniális, de a teljes őrület felé öles léptekkel haladó professzor hirdetésével indít, melyben saját lányának keres férjet:
A kétségkívül megnyerő szövegre felfigyel a vakmerőségéről és különcségéről ismert Tibor Ákos gróf is, aki azonnal elindul a professzorhoz, hogy megkérje lánya kezét. Szergiusz azonban ismeri a grófot, így felajánl neki egy utat élete fő művével, a Szíriusz nevet kapott időgéppel.
Az utazás áltudományos elvét a férfi így írja le:
A két férfi el is indul a múltba, de a gép indulása után néhány másodperccel lezuhan. A gróf természetesen csúnyán megsérül, lázálmában viszont tényleg száz évvel a múltban, Tibor Gergely nevű ükapja kastélyában találja magát, annak esküvőjén, ahol fura kalandok egész sora közben beleszeret az ott lévő gyönyörű velencei énekesnőbe, Rosinába.
Lázálmából ébredve a gróf természetesen nem hiszi el, hogy csak álmodott, de szerencsére a professzor lánya, Rózsi tökéletes hasonmása az álombeli Rosinának…
A novellából Földes Imre 1907-ben írt színdarabot, 1942-ben pedig a festőművészként és szobrászként is ismert Hamza D. Ákos vitte azt a filmvászonra, a főbb szerepekben az egész korszakot uraló, férfiszívek százezreit elrabló Karády Katalinnal (Rosina / Rózsi), Szilassy Lászlóval (Tibor Ákos gróf), Baló Elemérrel (Szergiusz), Pethes Sándorral, Déri Sárival, Greguss Zoltánnal, Makláry Zoltánnal, valamint Somogyi Nusival.
Az időgépet a filmben helikoptert, bombát és tengeralattjárót vegyítő gépként jelenítik meg, melyet az Aeromechanikai Modellgyár egyik mérnöke tervezett, sőt, a forgatási munkákhoz egy életnagyságú pilótafülkét is építettek.
Bemutatásakor a film elképesztő sikert aratott, sőt, a velencei filmfesztiválon is az esélyesek közt emlegették, de németellenessége miatt nem díjazták. Lassan feledésbe is merült, de néhány évvel ezelőtt szerencsére a Duna TV és a Filmmúzeum is többször műsorára tűzte a Szíriuszt, és lassan talán a novella, valamint a film is elfoglalhatja megérdemelt helyét a sci-fi történelemben.
