Kultúra

Ebben a II. világháború derekán készült filmben Karády Katalin egy időutazó felesége lesz

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 05. 30. 16:02

A világ első időutazós regényének filmadaptációja különös kalandokon át köti össze egy férfi és egy nő sorsát.

1890-ben, H. G. Wells Az időgép című, műfajteremtő regénye, Az időgép megjelenése előtt öt évvel egy mára a névtelenség homályába veszett író, Herczeg Ferenc a Hétben adja közre Szíriusz címet viselő történetét, mely egy időgépnek köszönhetően száz évvel röpít vissza a múltba. Nem osztja meg ugyan az időutazás titkait, sőt, inkább a különbségeket emeli ki a XVIII., illetve a XIX. század végének világa között.

A történet egy zseniális, de a teljes őrület felé öles léptekkel haladó professzor hirdetésével indít, melyben saját lányának keres férjet:

Férjet keresek leányom számára. A leányom hozománya annyi millió, amennyire a jövendőbeli vőm igényt tart. Szergiusz tanár, Epres út 7.

A kétségkívül megnyerő szövegre felfigyel a vakmerőségéről és különcségéről ismert Tibor Ákos gróf is, aki azonnal elindul a professzorhoz, hogy megkérje lánya kezét. Szergiusz azonban ismeri a grófot, így felajánl neki egy utat élete fő művével, a Szíriusz nevet kapott időgéppel.

Az utazás áltudományos elvét  a férfi így írja le:

Ha a gép a helikopterrel kellő magasságba emelkedett, rakétakilövéssel löki fel magát az éter-régióba. Ha a Nap elektrontömegének pályáját és sebességét veszi fel, vagyis 300 ezer kilométeres gyorsulással száguld az űrben, már nincs más, mint az elektromágneses rezgések taszítása minden irányba. Ezzel kapcsolom a fázistranszformátort, amely abban az irányban közömbösíti a taszító rezgéseket, amerre haladni akarunk. Ezáltal a sebessége nagyobb lesz a Föld forgásánál és vissza lehet vele repülni a múltba.

A két férfi el is indul a múltba, de a gép indulása után néhány másodperccel lezuhan. A gróf természetesen csúnyán megsérül, lázálmában viszont tényleg száz évvel a múltban, Tibor Gergely nevű ükapja kastélyában találja magát, annak esküvőjén, ahol fura kalandok egész sora közben beleszeret az ott lévő gyönyörű velencei énekesnőbe, Rosinába.

Lázálmából ébredve a gróf természetesen nem hiszi el, hogy csak álmodott, de szerencsére a professzor lánya, Rózsi tökéletes hasonmása az álombeli Rosinának…

A novellából Földes Imre 1907-ben írt színdarabot, 1942-ben pedig a festőművészként és szobrászként is ismert Hamza D. Ákos vitte azt a filmvászonra, a főbb szerepekben az egész korszakot uraló, férfiszívek százezreit elrabló Karády Katalinnal (Rosina / Rózsi), Szilassy Lászlóval (Tibor Ákos gróf), Baló Elemérrel (Szergiusz), Pethes Sándorral, Déri Sárival, Greguss Zoltánnal, Makláry Zoltánnal, valamint Somogyi Nusival.

Az időgépet a filmben helikoptert, bombát és tengeralattjárót vegyítő gépként jelenítik meg, melyet az Aeromechanikai Modellgyár egyik mérnöke tervezett, sőt, a forgatási munkákhoz egy életnagyságú pilótafülkét is építettek.

Bemutatásakor a film elképesztő sikert aratott, sőt, a velencei filmfesztiválon is az esélyesek közt emlegették, de németellenessége miatt nem díjazták. Lassan feledésbe is merült, de néhány évvel ezelőtt szerencsére a Duna TV és a Filmmúzeum is többször műsorára tűzte a Szíriuszt, és lassan talán a novella, valamint a film is elfoglalhatja megérdemelt helyét a sci-fi történelemben.

A film teljes hosszában elérhető itt:

Fotó: Filmkultúra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.