Kultúra ismeretlen budapest

Alkimista palota a Nemzeti Múzeum árnyékában

A főváros tele van csodás, de mára elfeledett palotákkal, melyekre büszkék lehetünk. Ezek közül ma egy újabbat mutatunk be.

A Múzeumkert hátsó sarkára néző háromemeletes, későeklektikus sarokház díszeivel és stílusával messze kiemelkedik a környék XIX. század második felében épült palotái közül, de mégis igen kevesen ismerik.

788px-Budapest_Gschwindt_Palota
Fotó: Kovács Dániel

A P. Tóth Sándor által Gschwindt György számára épített palota 1901-re készült el, déli – Bródy Sándor utcára néző – homlokzatán lévő erkélyének mellvédjét pedig azóta is a város egyik legszebb napórája díszíti.

_MG_1350
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

A 220 x 90 centiméteres, téglalap alakú domborműben lévő óra voltaképp egy díszes szalag, melyet két puttó tart.

_MG_1354
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

A keleti oldalán kakast, a nyugatin pedig baglyot láthatunk, árnyékvetője pedig egy sugaras Nap-arc homlokából ered.

_MG_1395
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu
_MG_1392
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu
_MG_1399-2
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

A megrendelő a századforduló egyik legsikeresebb üzletembereként játszva megengedhette magának, hogy a Nemzeti Múzeum és a régi képviselőház (1865 és 1902 közt itt ülésezett az Országgyűlés Képviselőháza, innen költöztek át a Parlamentbe) szomszédságában, egy igen drága telken építtethesse meg álmai palotáját.

_MG_1347
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

A Gschwindt-dinasztia

A palota építtetőjének apja, a Győrből Pestre költözött Gschwindt Mihály eleinte dohánykereskedelemmel próbált meggazdagodni, de annak állami monopóliummá tétele miatt rövidesen a szeszgyártásra váltott, 1856-ban pedig megalapította a mai Corvin-mozi és Corvin köz helyén állt szesz-, élesztő-, likőr-, ecet- és rumgyárat, amely hamarosan dúsgazdaggá tette.

0010

A vállalatot fiára, Györgyre (1854-) hagyta, aki apjánál jóval ügyesebbnek bizonyult a kereskedelem terén, így hamarosan bankokban, egy vasútépítő társaságban, a Concordia gőzmalomban, a Részvény Sör Vállalatban és egy bőrgyárban szereztek részvényeket, sőt, szénbányával is rendelkeztek.

A családnak köszönhető Józsefváros első közfürdőjének megalapítása is, mely a szeszlepárlás során keletkező forró vizet hasznosította, amelyhez szintén a gyártás során keletkező anyagokat, így az élesztőgyártásban felbukkanó malátát kevertek. Az 1869-ben nyílt fürdő néhány év alatt nem várt sikert hozott, így évente akár hetvenezer látogató is megfordult a falai közt – köszönhetően az iszapos zuhanynak, a hidegvizes részlegnek és a fenyő-fürdőnek.

983

A századfordulós városrendezések miatt az üzem 1908-ban elköltözött, és több részre szakadt – a szesz- és élesztőgyártás az alig egy kilométerre fekvő Ipar utcába, valamint Budafokra, a pálinkafőzde pedig Nagykőrösre költözött.

Zenebarátként épület alagsorában egy hangversenytermet alakított ki, ahol szimfonikus zenekarok adtak koncerteket.

gschwindtgykotta
Egy, a Rózsavölgyi és Tsa. által kiadott kotta, melyet a szerző, Horváth Attila Gschwindt Györgynek ajánlott

A Puskin utcából nyíló bejárat

_MG_1383
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu
_MG_1382
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu
_MG_1370
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

A kapu mellett építtető fiának portréja látható

_MG_1361-2
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

Városi legenda vagy valóság?

Ha azt hinnénk, hogy a zeneszoba volt a palota legrendkívülibb terme, akkor óriásit tévedünk, hiszen a mellette fekvő titkos laboratóriumnál menőbb dolog egyszerűen nem létezett a Belvárosban.

De minek egy alkoholfogyasztókból meggazdagodott gyárosnak titkos laboratórium? Például azért, hogy elkészítse az élet vizét, ami bizonyára örök fiatalságot és örök életet hozott volna elkészítőjének.

Természetesen a család ezt a furcsa hóbortot igyekezett titokban tartani, így alig néhány barát tudott a hosszú éveken át folytatott, elég kevés sikerrel kecsegtető kísérletekről, de valószínűleg ők sem igazán hittek benne. Egyik nap azonban mindannyian levelet kaptak, amelyben György örömmel adta hírül, hogy elkészítette a keveréket, és minél hamarabb látogassák meg.

A barátok eleget is tettek a kérésnek, de sajnos a férfit holtan találták a laboratóriumban. Nem tudni, hogy a folyadék megkóstolása okozta-e a halálát, vagy épp csak egy egyszerű szívroham, mivel a családtagok az összes feljegyzést azonnal megsemmisítették, a laboratórium lejáratát pedig befalazták.

A belső udvar részletei

gschwindt

A házat egészen a második világháborúig arisztokraták vagy nagytőkés körökhöz közel álló személyek, a Gschwindt család barátai – mint például gróf Szapáry Lajos, egy Hohenlohe herceg, valamint egy magkereskedő, Kellner Ilka – lakták.

_MG_1359
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

Egy szinten csak két, egyenként 5-6 szobás lakás kapott helyet, de ez a helyzet természetesen a világháború után megváltozott.

_MG_1362
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

A Bródy Sándor és Puskin utcák találkozásánál álló épület 1956-ban látta a Magyar Rádió ostromát, komolyabb sérüléseket azonban nem szenvedett.

andrc3a9-farkas-budapest-1956

Legutóbb négy évtizeddel ezelőtt újították fel, külső állapota ezzel szemben még kielégítőnek nevezhető.

_MG_1378
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

A Belvárosban sétálva a Bródy Sándor utca számos másik épületével együtt ez is megérdemel néhány pillantást, de vigyázzanak a macskakövekkel!

 

Fotók és információk: Magyar Elektronikus Könyvtár, Magyar Nemzet, Amazon, Kovács Dániel, Építészfórum, Velenceblog, Prusi, Budapest magazin 1980/5, Petrucci Music Library, Bedő

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik