Kultúra

Drakula próbálta visszatartani a magyar királyt

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2015. 11. 10. 16:30

Azt mondta, a török még vadászni is nagyobb sereggel megy, mint amekkorát Ulászló gyűjtött össze a várnai csatához.

Történetünket Mátyás király tollnoka, Bonfini mester jegyezte le az események után néhány évtizeddel. 1444-ben járunk, a főszereplők pedig I. Ulászló király, Hunyadi János és II. Vlad Dracul Havasalföld fejedelme. Utóbbi neve a latin draco, azaz sárkány szóból származik. Címere ágaskodó sárkányt ábrázolt, és névként is felvette, miután tagja lett Nagy Lajos királyunk alapította lovagrendnek, a Sárkányos Társaságnak.

Ennek tiszteletére vette fel a “Dracul” nevet, amit ha magyarítani akarnánk, valahogy így nézne ki: Sárkányos Vlad. És igen, ő volt az “igazi Drakula”, Karóbahúzó Vlad édesapja.

De térjünk vissza a “színpadhoz”, ahol épp egy borzasztó tragédia volt kibontakozóban: árulás, hitszegés, hősiessé, halál és összeomlás.

A baj csak az, hogy már megint mi, magyarok voltunk a vergődő fél. Igaz, az esküszegők is…

A pápa megfúrta a békét

A törökverő Hunyadi János az 1443-44-es hosszú hadjáratban már a balkáni népek segítségévet ütötte a helyi bégeket, sikerei nyomán felmerült a lehetősége a Balkán felszabadításának. II. Murád szultán erejét birodalmának ázsiai felében kötötte le egy lázadás felszámolására, ezért 1444 nyarán nagyon is méltányos békeajánlattal állt elő:

Kiüríti Szerbiát, 100 ezer arany hadisarcot fizet, és szükség esetén 30 ezer harcossal segíti Ulászlót annak bármilyen háborújában. Csakhogy a tárgyalások során megjelent a király udvarában Giuliano Cesarini bíboros, pápai legátus, és – a török fősereg európai partraszállását megakadályozandó – itáliai hajóhadak segítségét, valamint szárazföldi keresztes sereget ígérve rábeszélte az uralkodót egy újabb hadjáratra.

Pontosabban egy súlyos esküszegésre. A törökkel ugyanis mégiscsak megkötötték a békét, miközben határoztak a háborúról.

Jobb, ha a pogány nem gyanakszik… Csakhogy minden balul sült el: a keresztes sereg létszáma nevetségesen alacsony volt, több szövetséges távolmaradt. De ami a legrosszabb, hogy Genova elárulta a szövetséget, és jókora összegért cserébe épp azok a hajók hozták Európa földjére Murád hadait, amelyeknek pont ezt kellett volna megakadályozni.

Forduljanak vissza!

A harcban edzett havasalföldi vitézek viszont csatlakoztak a keresztény sereghez, és itt adjuk át a szót Bonfininek: “Mielőtt a tábor továbbindult volna, Ulászló elé járult Drakula, a hegyi Oláhország fejedelme, tisztán látó és józan gondolkodású férfiú, aki minden háborúban rendkívül bátor hadvezérnek bizonyult.”

Megnézte a király hadseregét, megütközött annak csekély létszámán, és azonnal könyörögni kezdett neki meg a többi nagyúrnak, hogy ne menjenek tovább, forduljanak vissza, mert ő a maga súlyos kárán meglehetősen kitapasztalta a török erejét, és tudja, hogy az sokkal népesebb szolgahaddal szokott vadászatra kilovagolni, mint amekkora ez a magyar katonaság.

“Drakula szavait néhányan rosszra magyarázták, úgy gondolva, hogy összeszűrte a levet a törökkel, és ezért benső meggyőződése ellenére beszél így. Ámde a tények bebizonyították, hogy Drakula egy szót sem mondott, ami ne lett volna igazság és hasznos tanács. … miután látta, hogy a királyt nem tudja eltéríteni útjától, segítségképpen elküldte vele a fiát négyezer gyors lovassal, továbbá két derék, a helyszínt jól ismerő ifjút, és eltávozott…”

Drakulának igaza lett

Ulászló pedig folytatta útját a pusztulásba. Vagy sorsa elébe, mert ahogy a történetíró megjegyzi: “a szellemek, akik a béke és az eskü érvényességét őrzik, nem engedhették, hogy ez a szószegők pusztulása nélkül történjék.” A döntő csatát 1444. november 10-én vívták Várnánál, a megelőző este komoly vita folyt a haditanácsban. Hunyadi a gyors támadás mellett érvelt, ebben látta a győzelem egyetlen esélyét.

… sohasem szabad félelmet mutatni sem a katona, sem az ellenség előtt; bátorsággal, merészséggel és gyorsasággal meg lehet félemlíteni az ellenfelet; … így tehát, ha már odáig mentek, ahonnan győzelem nélkül sem vissza, sem előre nincsen út, legalább elszánt lélekkel és végső erőfeszítéssel ütközzenek meg az ellenséggel

– hangzottak érvei.

Így is történt. Hunyadi János zseniális teljesítményének köszönhetően már-már úgy tűnt, a nap keresztény győzelem felett nyugszik le, ám a fiatal, becsvágyó Ulászló mindent elrontott. Nem tűrve tovább a tétlenséget rohamot vezényelt, és néhány száz katonával nekirontott a janicsárok áttörhetetlen falának.

Nem sokkal később a magyar király feje egy török lándzsa hegyén emelkedett a magasba.

Ez egy csapásra megtörte a harcosokat, és Hunyadi, hogy elkerülje a teljes megsemmisülést, visszavonulást rendelt el. Vereség volt, de nem futás, rendezetten hagyták el az oszmán területeket, a csatatéren holtan hagyva 11 ezer katonát, a királyt és számos előkelőséget. Sovány vigasz, hogy a török létszámban még komolyabb veszteséget szenvedett. Drakulának igaza lett.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Visitors walk past a 5G logo during the Mobile World Congress on the third day of the MWC in Barcelona, on March 1, 2017. 
Phone makers will seek to seduce new buyers with artificial intelligence functions and other innovations at the world's biggest mobile fair starting today in Spain. / AFP PHOTO / Josep Lago
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.