Külföld
Oulu, 2017. június 15.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal az Európai Unió Sarkköri Konferenciáján a finnországi Ouluban 2017. június 15-én.
MTI Fotó: KKM

Szijjártó szerint le kell ülni tárgyalni Trumppal

D. Kovács Ildikó
D. Kovács Ildikó

2017. 06. 15. 14:45

Magyarország határozottan szorgalmazza, hogy az amerikai elnök folyamatos kritizálása és támadása helyett a nemzetközi közösség kezdjen tárgyalásokat az Egyesült Államokkal arról, milyen kötelezettségek mentén lenne hajlandó legalább részben részt venni a párizsi klímamegállapodásban – közölte csütörtökön az MTI-vel telefonon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Csütörtökön délután kezdődik a finnországi Oulou városában az Európai Unió Sarkköri Konferenciája, amelyen a miniszter is részt vesz.

Szijjártó úgy gondolja, hogy “adottságként” kell felfogni Donald Trump amerikai elnök bejelentését, hogy országa kilép a párizsi klímaegyezményből és meg kell indítani a tárgyalásokat: “Pragmatikusan és realistán kell hozzáállnunk ehhez, és azt a kérdést kell feltennünk, hogy a jelenlegi körülmények között hogyan lehet elérni a legjobb eredményt a párizsi klímamegállapodás vonatkozásában.” Az ugyanis sokkal jobb, ha sokkal jobb, ha az amerikaiak “legalább részben vállalják a korábban vállalt kötelezettségeket, s legalább részben benne vannak, mintha egyáltalán nem vesznek benne részt”.

A miniszter arról is beszélni fog a konferencián, hogy az északi sarkkörön túl zajló történések rendkívül súlyos gazdasági, energetikai, biztonsági és környezetvédelmi hatással vannak egész Európára. Egyes előrejelzések szerint nem kizárt, hogy 20-40 éven belül a teljes jégtakaró el fog tűnni az északi sarkkörön túli területről, aminek nagyon komoly hatásai lesznek. Ez esetben a kereskedelmi útvonalak teljesen átalakulnak, s a Távol-Keletről sokkal egyszerűbb, gyorsabb és rövidebb lesz a Jeges-tengeren át, Oroszország északi partjainál szállítani a termékeket Európába, a jelenlegi, Szuezi-csatornán át vezető kerülőút helyett. Másodsorban a Jeges-tenger alatt van különböző mérések szerint a világ kőolajkészletének 13, földgázkészletének pedig mintegy 30 százaléka, éss ha lehetőség adódik ennek a kitermelésére, attól nyilvánvalóan egész Európa energiabiztonsági helyzete is megváltozna.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint éppen ezért meg is indult a vita az északi területek birtoklásáért, aminek nagyon komoly biztonsági hatása lehet. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a környezetvédelmi hatásokat is kezelni kell, amire eddig a legjobb eszköznek a párizsi klímamegállapodás bizonyult, és nem véletlen, hogy Magyarország az uniós országok közül elsőként ratifikálta.

Szijjártó Péter a konferencia előtt tárgyal Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel az EU bővítési folyamatának felpörgetéséről.
“Magyarország élenjáró támogatója a nyugat-balkáni országok integrációs folyamatának, és a visegrádi négyek soros elnökeként egyik prioritása a térségbeli országok integrációjának a támogatása és felgyorsítása lesz” – mondta Szijjártó Péter, aki szerint Európa gazdasági és biztonságpolitikai érdeke is azt diktálja, hogy a Nyugat-Balkán minél előbb integrálódjon az Európai Unióba.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. szeptember 6.
Patyi András rektor (középen b) és Trócsányi László igazságügyi miniszter (középen j) érkezik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanévnyitó ünnepségére az egyetem új oktatási épületében 2017. szeptember 6-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.