Fire in Mosul, Iraq, on March 26, 2017. Iraqi forces renewed their assault against the jihadists in Mosul's Old City, after days in wooden the battle was overshadowed by reports of heavy civilian casual ties from air strikes. (Photo by Gail Orenstein/NurPhoto)
Külföld

Moszul előbb-utóbb felszabadul, de tovább ketyeg az időzített bomba

Jászberényi Sándor
Jászberényi Sándor

újságíró, haditudósító, író. 2017. 03. 29. 16:21

Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat arra az esetre, ha nem követte az Iszlám Állam elleni harc legújabb fejezetét, de szeretne képbe kerülni, hogy mi is történik jelenleg Irakban, és hogyan fog ez hatni az Európát érintő menekültválságra.

1. Miért fontos Moszul városa az ISIS elleni harcban?

Moszul 2014-es elestével az ISIS legfontosabb gazdasági motorjává vált. Másfél milliós lakosságával a legnagyobb város Irak Ninive tartományában, illetve az ISIS által ellenőrzött területek között is. Kórházai, egyetemei remek lehetőséget adtak a dzsihadisták kezébe improvizált robbanóeszközök létrehozására. A lakosság és a kereskedelem megadóztatásával pedig az ISIS stabil bevételre tett szert az elmúlt három évben. Ha Moszul felszabadul, az ISIS elesik legjelentősebb pénzforrásától, és visszaszorul Szíriába.

2. Mióta tart ez az offenzíva és milyen eredményeket értek el?

Haider Al Abadi, Irak miniszterelnöke 2016. október 16-án jelentette be a moszuli offenzíva kezdetét, melyet hónapok felkészülése előzött meg. 2017 márciusára Kelet-Moszult gyakorlatilag visszafoglalták a koalíciós erők, jelenleg Nyugat-Moszulért folynak a harcok. Ezek most éppen szünetelnek, olyan magas a civil áldozatok száma a légicsapások miatt.

3. Kik harcolnak Moszulért?

Az Egyesült Államok, Németország, Törökország, Franciaország és többek között hazánk támogatásával (mi pesmergákat képzünk ki Erbilben, de a felszabadító csapatok légi támogatást is kapnak) körülbelül 114 ezer katona harcol Moszul felszabadításáért. Ők jelentős részben az iraki reguláris hadsereg tagjai, de 40 ezer kurd is részt vesz az offenzívában, valamint az úgynevezett Népi hadsereg siíta önkéntesei is. Az ISIS állítása szerint 7030 katonát öltek meg a város ostroma során (itt több egymásnak ellentmondó adat áll az olvasó rendelkezésére).

A portrait of an Iraqi Army member in Mosul, Iraq on March 26, 2017. Iraqi forces renewed their assault against the jihadists in Mosul's Old City, after days in wooden the battle was overshadowed by reports of heavy civilian casual ties from air strikes.  (Photo by Gail Orenstein/NurPhoto)
Fotó: NurPhoto / Europress / Gail Orenstein

4. Hányan vannak a védők?

Az Iszlám Állam harcosainak pontos száma nem ismert, de a szakértők a városban védekező dzsihadisták számát 4500 és 12 ezer fő közé teszik. Az Egyesült Államok szerint több mint kétezer dzsihadistát öltek meg, az Iraki reguláris hadsereg szerint a megölt ISIS harcosok száma 4700 felett van. (Ezt a számot sem lehet készpénznek venni, tekintve, hogy a Népi hadsereg milíciái előszeretettel vesznek ISIS harcolónak bármilyen szunnitát a városban.
5. Ekkora túlerő mellett hogyan lehetséges, hogy még nem vette be a várost teljesen az iraki hadsereg?

Moszul teljes területének felszabadítását nagyban nehezíti, hogy a városban a mai napig másfél millió civil él. Ellentétben pedig az ISIS-szel, akik konkrétan élő pajzsként használják a város civiljeit, a koalíciós erők minél kevesebb civil áldozattal szeretnék megszerezni a várost. Ez jelentősen lelassítja az offenzíva előrehaladását, melyet az ISIS gerillaharca és a nagy tavaszi esőzések is nehezítenek. Március 25-én az ENSZ megerősítette, hogy egy szövetséges légicsapás során 200 civil veszítette az életét, ezért most szüneteltetik a Nyugat-Moszul felszabadítását célzó akciót.

6. Mikorra várható Moszul teljes felszabadítása?

A kurd parancsnokok szerint maximum egy-két hónap, és Moszul környéke teljesen felszabadul az ISIS alól. Ez jó hír annak az 500 ezer menekültnek, akik az offenzíva megkezdése óta hagyták el a várost.

Iraqi civilians flee Mosul as Iraqi forces advance inside the city during fighting against Islamic State group's fighters on March 8, 2017. 
Supported by US-led air strikes, the forces have made steady progress in their battle to seize Iraq's second city from the Islamic State group, announcing the recapture of two more areas. Hundreds of thousands of civilians are believed to still be trapped under jihadist rule in the Old City, where Abu Bakr al-Baghdadi proclaimed a "caliphate" in his only public appearance in July 2014. / AFP PHOTO / ARIS MESSINIS
Fotó: AFP / Europress / Aris Messinis

7. Se légierejük, se komoly fegyvereik. Miért nem adják meg magukat a dzsihadisták?

Egyrészt, mert vallási fanatikusok. Ez azt jelenti, hogy téves Korán-értelmezésük szerint ha harcban esnek el, akkor automatikusan a mennyországba fognak kerülni, ahol megpillanthatják Isten arcát. A kevésbé fundamentalisták sem adják meg magukat: a siíta szabadcsapatoktól pláne, de mástól se nagyon remélhetnek kegyelmet a földön harcoló alakulatok között. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy-egy milicista nem adja meg magát, hanem, hogy fegyverletételre senki sem számít az ISIS részéről.

8. Mi a helyzet a menekültekkel? Visszatérnek a városba?

Meglepő módon sokan visszatérnek, főleg a korábban elüldözött siíták. A gond az, hogy most az offenzíva kezdetéig a városban maradt szunniták menekülnek, egyrészt a harcok, másrészt a várható megtorlás elől. A megtorlásnak pedig már vannak jelei a városban, például minden szunnita imaházat siíta imaházzá alakítottak át a várost felszabadító csapatok, de a népi önkéntes hadsereget többen etnikai tisztogatással is vádolják.

9. Ha Moszul felszabadul, akkor az Iszlám Államot teljesen kiverték Irakból. Ez azt jelenti, hogy végre rend lesz az országban?

Korántsem. Sajnos több konfliktus is egymásnak feszül Irakban: a siíta-szunnita szembenállás nem fog csitulni azzal, hogy az Iszlám Államot legyőzték, Irán pedig minden eddignél erősebb befolyással bír az iraki siítákara, akik már most menesztenék Abadi miniszterelnököt. Semmilyen garancia nincs arra, hogy az Iszlám Állam elleni háború nem fog etnikai tisztogatásba torkolni az ISIS legyőzése után. Ha igen, annak a szunniták lesznek az áldozatai. Ha ez önmagában nem lenne elég probléma, a kurdok sem hajlandóak visszaadni az általuk felszabadított és etnikailag kurd többségű területeket, beleértve Kirkukot is, amely alatt az ország egyik legnagyobb olajmezője fekszik. A kurd regionális önkormányzat pedig már 2014 márciusában megpedzegette az Iraktól való elszakadást és az önálló állam kikiáltását, erről a tervükről pedig nem tett le az autonómiát kormányzó Kurd Demokratikus Párt.

10. Enyhül azzal valamit az Európát sújtó menekültkrízis, hogy Moszul és Irak felszabadul?

Nem nagyon. Csak a kurd autonómiában kétmillió felett van Irak belső menekültjeinek a száma, ez a szám pedig növekszik a moszuli harcok miatt. Nem tudni, milyen arányban akarnak majd visszatérni az ország belső menekültjei – a politikai helyzet változatlanul zavaros, tarthatnak etnikai tisztogatásoktól, a nagy része pedig elpusztult annak, amihez visszatérhetnének. Az egész országot érintő gazdasági válságban egyre kevesebb forrás jut arra, hogy a menekülteket ellássák, ez egy ketyegő időzített bomba. Nagyon is valóságos annak a lehetősége, hogy Irakból is menekülthullám fogja megcélozni Európát.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. szeptember 3.
Dzsudzsák Balázs, Kádár Tamás, Pintér Ádám, Pátkai Máté, Varga Roland, Elek Ákos, Stieber Zoltán és Guzmics Richárd (b-j) a Magyarország - Portugália világbajnoki selejtező labdarúgó-mérkőzés végén a budapesti Groupama Arénában 2017. szeptember 3-án. A magyar válogatott 1-0-ra kikapott, ezzel eldőlt, hogy nem lehet ott az oroszországi vb-n.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.