Külföld
Ankara, 2016. december 19.
Andrej Karlov törökországi orosz nagykövetet  beszél egy ankarai galériában rendezett fotókiállítás megnyitóünnepségén 2016. december 19-én. Az ünnepségen a diplomatát lelõtte egy férfi, és Karlov belehalt sérüléseibe. A merénylõt agyonlõtték. (MTI/AP/Burhan Ozbilici)

Moszkva odalegyintett egyet a törököknek a nagykövet miatt

24.hu
24.hu

2016. 12. 21. 10:11

Az orosz nagykövet megölése nem pusztította el a gyógyuló orosz-török viszonyt, de az oroszok azért most keménykednek egy sort vízumügyekben. Az is kiderült, hogy kellett volna védeni Andrej Karlovot.
Korábban a témában:

Ankarai nagykövetének meggyilkolása után Oroszország befagyasztja a Törökországgal a vízummentességről folytatott tárgyalásokat – jelentette szerdán orosz diplomáciai forrásokra hivatkozva az Izvesztyija kormányközeli napilap. Informátora szerint Törökországnak fokoznia kell az országba érkező külföldiek biztonságát és garantálnia kell a tüzetes vizsgálatot minden olyan személy esetében, aki Oroszországba kíván utazni. Így érvelt a forrás:

A minapi tragikus események és egy sor más incidens miatt Moszkva nem kész arra, hogy vízummentes beutazást biztosítson a török állampolgárok számára.

Oleg Sziromolotov orosz külügyminiszter-helyettes az ankarai nagykövet, Andrej Karlov meggyilkolása után közölte, hogy a külügy az elszaporodott terrorcselekmények miatt továbbra is óvatosságra inti a Törökországba utazókat.

Nihat Zeybekci török gazdasági miniszter októberben közölte, hogy a két ország között tárgyalások folynak az év során korábban bevezetett vízumkényszer visszavonásáról. Moszkva január 1-én egyoldalúan felfüggesztette az orosz-török vízummentességet, miután a török légvédelem légtérsértésre hivatkozva lelőtt egy Szíriából átrepülő orosz bombázót.

Ankara nem hozott azonnal hasonló válaszintézkedést, ám később vízumkötelessé tette az újságírók és a teherautósofőrök beutazását. A török fél júniusban bocsánatot kért az incidens miatt, majd döntés született a korlátozás visszavonásáról.

Sehol sem volt a Zaszlon

A Roszbalt orosz hírügynökség szerint Andrej Karlovnak a merénylet idején azért nem volt személyi őrizete, mert Törökország nem engedélyezte, hogy területén az orosz diplomáciai személyzetet és kirendeltségeket az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SzRV) erre szakosodott, Zaszlon nevű különleges egysége védelmezze. A gyilkosság után Moszkva és Ankara felújította a tárgyalásokat a Zaszlon (magyarul védőegység vagy kordon) beengedéséről.

A Zaszlon az SzVR saját biztonsági központjának 7. osztálya, fegyveresei Irakban, Szíriában, Afganisztánban, Líbiában és Jemenben biztosítják az orosz képviseleteket. Moszkva több mint tíz éve kérte Ankarától, hogy alkalmazhassa a különleges szolgálatot, mert megnőtt misszióinak veszélyeztetettsége a Törökországba az Észak-Kaukázusból és máshonnan érkező szélsőségesek miatt. A török kormány azonban ezt megtagadta.

Így kellett volna őrizni Karlovot

A Zaszlon egy névtelenül nyilatkozó tagja elmondta, hogy Karlov ankarai beszéde alatt – miközben a merénylet történt – az orosz nagykövet mellett a szolgálat két civil ruhás, pisztollyal felfegyverzett tagjának kellett volna állnia, akik megakadályozták volna, hogy bárki is a diplomata háta mögé kerüljön. A termet az informátor szerint más biztonsági embereknek is biztosítaniuk kellett volna. Karlovnak Ankarában páncélozott kocsival kellett volna közlekednie, amiben a Zaszlon géppisztolyos tagjai ültek volna mellette.

A hétfőn meggyilkolt nagykövet koporsóját kedden Ankarában katonai tiszteletadással búcsúztatták, Moszkvában pedig ugyanígy fogadták. Az orosz fővárosban a szertartáson jelen volt Szergej Lavrov orosz és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter.

(MTI)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.