Iraqi forces deploy in the area of al-Shourah, some 45 kms south of Mosul, as they advance towards the city to retake it from the Islamic State (IS) group jihadists, on October 17, 2016.
Iraqi Prime Minister Haider al-Abadi announced earlier in the day that the long-awaited operation to recapture Mosul was under way.
 / AFP PHOTO / AHMAD AL-RUBAYE
Külföld

Kifüstölik az Iszlám Államot fővárosából, kérdés, milyen áron

Wagner Péter
Wagner Péter

biztonságpoltikai szakértő. 2016. 10. 17. 10:32

Hétfő hajnalban Haider al-Abadi iraki miniszterelnök bejelentette Moszul város régóta várt ostromának megkezdését. Az elmúlt hetek feszült előkészületei és várakozásai után végre nekilódulni látszik az iraki és a nemzetközi hadigépezet, hogy legyőzze az Iszlám Állam fővárosát, ahonnan 2014-ben Abu Bakra al-Bagdadi kikiáltotta a „kalifátus” megszületését. A végeredmény nem kétséges, a kérdést inkább az jelenti, hogy mennyi idő alatt, milyen pusztítással és áldozatok árán fogja visszavenni az iraki kormány a várost.

Jó szerencse

Ezek persze még a jövő zenéi, a kérdés most az lesz, hogyan és mennyi idő alatt fogják visszafoglalni Moszult az iraki erők. Az elmúlt hónapokban a legnagyobb vita azon folyt, hogy ki vegyen részt a műveletben. Az tiszta volt, hogy a nemzetközi erők nem fognak részt venni benne, nem is akartak és nem is kérte őket senki. Egyedül a „szokásos” támogató feladatokat biztosítják, felderítés, bombázás, tüzérségi támogatás, ilyenek.

Brett McGurk amerikai nagykövet – ő az amerikai vezetésű nemzetközi koalíció főképviselője – hajnali Twitter-üzenetében diplomatikusan felsorolta, kiknek kíván jó szerencsét az ostromhoz: a kormányerőknek, a kurdoknak és ninivei önkénteseknek (Ninive tartomány központja Moszul város). Beszédes az is, hogy kiket hagyott ki a felsorolásból az amerikai diplomata: a törököket és a síita milíciákat.

Az utolsó napokban Törökország szerepe is komolyan felmerült az ostromban, legalábbis a török vezetők fejében. A török hadsereg az iraki kormány jóváhagyása nélkül 2015-ben kiképző bázist hozott létre a Moszul körüli frontvonalon, hogy szunnita önkénteseket képezzen az Iszlám Állam ellen (ők a ninivei önkéntesek). Az elmúlt napokban aztán komoly diplomácia üzengetés kezdődött – néha a legalpáribb stílusban – az iraki és a török vezető között, mivel Ankara a török csapatok részvételét is javallottnak tartotta. Most majd meglátjuk, hogy a helyükön maradnak-e vagy ők is megpróbálnak részt venni a harcokban.

Iraqi tribesmen, one holding a poster bearing a portrait of Turkish President Recep Tayyip Erdogan (R) crossed out, take part in a protest against the continued presence of Turkish troops in northern Iraq on October 16, 2016 outside the governorate building in the southern city of Basra.
Turkish troops are deployed in the Bashiqa area near the jihadist-held city of Mosul, and Turkey's prime minister has said that they will stay despite Baghdad's demands that they be withdrawn. / AFP PHOTO / HAIDAR MOHAMMED ALI
Fotó: AFP / Getty Images Hungary / Haidar Mohammed Ali

A síita milíciák esete még problémásabb, ugyanis mindenki a bosszújuktól tart. A terrorszervezet szörnyű bűnöket követett el ellenük (is), Moszul eleste után Tiktriben több mint 1000 síita katonai hallgatót mészároltak le, ami ismét feltüzelte a szektariánus indulatokat. Abadi kormányfő, úgy ahogy, de féken tudta idáig tartani a milíciákat, nagy vérengzések nem történtek Ramadi vagy Falludzsa elfoglalása után sem, de az esély ettől még megvan.

A haditerv

Az iraki és amerikai vezetés haditerve az elmúlt hónapokban kristályosodott ki. Az északi és a keleti oldalon már a kurdokkal szemben korábban is volt egy fix frontvonal. Idén nyár végétől a várostól délre eső területeken alakították ki a frontvonalat több kisebb város és egy repülőtér visszafoglalásával. Nem világos a hírekből, de elképzelhető, hogy a kormányerők Moszul nyugati oldalán nyitva hagynak majd területeket, hogy ha a védők menekülni akarnak, megtehessék. Ez egy bevett taktika, a támadóknak sokkal egyszerűbb, kevesebb áldozattal és pusztítással jár, ha majd a nyílt sivatagos területeken fognak a terroristák után menni.

A haditervek szerint a támadást mintegy húszezer katona, főként az USA és a nemzetközi közösség által felszerelt és kiképzett iraki reguláris erők fogják végrehajtani. Jelenleg a frontvonalak mintegy 15-20 km-re húzódnak a várostól, első körben a tüzérségi előkészítés és a bombázások kezdődnek el. A síita milíciákat figyelmeztette Amerika, hogy ne vegyenek részt a harcokban és erre valószínűleg Abadi kormányfőtől is biztosítékot kaptak. Ám valódi kérdés, hogy az iráni befolyás alatt álló erők engedelmeskedni fognak-e.

Sajtóhírek szerint az Iszlám Állam harcosai 4500-5000-en vannak, de érdemes hozzátenni, hogy ezt pontosan senki sem tudja, még az amerikaiak vagy az irakiak sem. Jelenleg mindenki biztosra veszi, hogy a dzsihadisták kitartanak majd a végsőkig. Hírek jelentek meg arról, hogy miként erődítik meg a várost, ásnak alagutakat és helyeznek el ezerszám pokolgépeket a fő útvonalakon a városban.

Az Iszlám Állam harcosai rendkívül innovatívak (ezt a támadók is tudják), nemrég sikerült egy kereskedelmi forgalomban is kapható egyszerű drónra robbanóanyagot szerelni, és azzal megtámadni egy kisebb kurd egységet.

Az iraki hadsereg támadásával párhuzamosan az északi és keleti oldalon levő kurd erők feladata az ellentámadások, vagy a menekülni készülő terroristák blokkolása lesz. A másik feladatuk a menekültáradat kezelése. A városban becslések szerint egymillió ember él még, akik közül százezer számra menekülhetnek majd, amikor a városon belül folynak majd a harcok. Az ENSZ és a helyi szereplők igyekeztek felkészülni erre, de nem tudják, hogy az iraki vagy a kurd területek felé fognak-e menekülni a civilek.

Egy ilyen emberáradatot természetesen az terroristák is kihasználhatnak, hogy megpróbáljanak kicsúszni az ostromból, de erre azért legalább az ostromlók is készülnek.

A terror fővárosa

A város ostroma több szempontból is mérföldkő lesz a terrorszervezet elleni harcban.

Irak második legnagyobb városa 2014 júniusában esett le, a megfutamodó iraki biztonsági erők gyakorlatilag egészen Bagdadig menekültek, feladva Észak-Irak szunnita arabok lakta területeit. Az iraki kormány hallatlan erőfeszítések révén, és jelentősen kiegészülve a síita milíciák és a nemzetközi koalíció bombázásaival az elmúlt másfél évben sorban foglalta vissza az Iszlám Államtól az elveszett területeket. Ennek a folyamatnak a végéhez érkeztünk most, amikor az utolsó város, épp a „terrorfőváros” áll már csak a kormányerők útjában.

Mérföldkő a város ostroma azért is, mert ezzel be fog fejeződni elvileg az amerikai vezetésű nemzetközi koalíció mandátuma. A több mint 60 országot tömörítő együttműködés – amelyben Magyarország is részt vesz – arra vállalkozott, hogy megsegíti az iraki és kurd erőket az Iszlám Állam legyőzésében és ennek keretében kiképez és felszerel mintegy 40 ezer katonát. A felszerelést Amerika biztosította, a kiképzést pedig ő és szövetségesei. Így kerültek magyar katonák is iraki Kurdisztánba, hogy a kurd harcosokat, a peshmergákat képezzék.

MOSUL, IRAQ - OCTOBER 17 : Peshmerga forces stand guard at Hazer region's Wardak village during an operation to retake Iraq's Mosul from Deash in Iraq on October 17, 2016. A much anticipated Mosul offensive to liberate the city from Daesh began midnight Sunday, according to Iraqi Prime Minister Haider al-Abadi. Emrah Yorulmaz / Anadolu Agency
Getty Images Hungary

Ha lezajlik Moszul ostroma, nagy kérdés lesz a kiképzési misszió jövője. Ha az iraki kormány továbbra is igényt tart a támogatásra – mert az biztos, hogy az iraki és kurd katonáknak szükségük lenne még további képzésekre –, akkor elvileg maradhat tovább a kiképzők is.

A harmadik ok, amiért mérföldkő lesz Moszul ostroma, hogy azután Irak egy újabb, bizonytalanságokkal és erőszakkal teli korszakba fog továbblépni.

A béke nem fog eljönni.

A feszültség a jelenleg szövetséges kurd autonómia és iraki kormányzat között olyan nagy, hogy az lesz a siker, ha nem tör ki közöttük háború. A kurdok – bár maguk is szenvedői voltak az Iszlám Állam terrorjának és támadásainak – az iraki kormányerők már említett összeomlását és menekülését maguk is kihasználták korábban. Olyan területekre tudtak bevonulni a 2014 nyarán kialakult káosz során, amelyet régóta vágytak, ahol sok kurd élt.

Az iraki kurd autonómia területén a teljes kurd lakosságnak mindig is csak egy része élt, a mostani változások következtében azonban sikerült a legtöbb kurdok lakta területet egyesíteni. Az is történelmi siker a kisebbség számára, hogy Kirkuk városát is elfoglalták, amely számukra a történelmi kurd főváros, egyben a térség egyik legnagyobb olajlelőhelye. A nagy kérdés Moszul visszafoglalása után az lesz, hogy az iraki kormány tolerálja-e ezt a helyzetet, vagy visszaköveteli magának az „elvesztett” területeket.

Moszul ostroma után az Iszlám Állam visszaszorul majd Szíriába, ott azonban még egyáltalán nem biztos, hogy egyhamar véget fog érni a története. A két polgárháború csak látszatra egyforma  és pont a különbözőségek miatt lehet az, hogy Szíriában még akár évekig létezhet majd a terrorszervezet.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.