A Russian Muslim, wearing a t-shirt with a picture of Russian President Vladimir Putin, prays outside the central mosque in Moscow on July 5, 2016, during celebrations of Eid al-Fitr marking the end of the fasting month of Ramadan. / AFP PHOTO / KIRILL KUDRYAVTSEV
Külföld

Fenyeget az Iszlám Állam: nehéz idők elé nézhet Moszkva

Wagner Péter
Wagner Péter

biztonságpoltikai szakértő. 2016. 08. 01. 16:31

Korábban a témában:

Az Iszlám Állam a napokban tette közzé videóját, amellyel megfenyegette Oroszországot, sőt, egyenesen Putyin elnököt. Ha azt vesszük, hogy Moszkva 2015 augusztusa óta a szó szoros értelmében is háborúban áll a terrorszervezettel, igazából csak az a kérdés, hogy miért tartott ennyi ideig, amíg a fenyegetés elhangzott? Oroszország régóta vívja saját háborúját a szélsőségesekkel, és – csakúgy mint Európában – ez a harc néha sikeres, néha nem. A mostani üzenet kapcsán igazából az a valódi kérdés, hogy miért csak most küldték? Moszkva 2015 augusztusa óta háborúzik Szíriában. Bár főleg a többi ellenzéki csoportot támadta idáig, már az Iszlám Állam is kapott bőven az orosz bombákból.

A rebellis csecsenek

Nyugaton számos hamis sztereotípia él Oroszországról, az egyik az, hogy az országban mindenki szőke és kék szemű. A valóságban egy soknemzetiségű területről van szó, ahol a muszlim vallású etnikai csoportok mindig is szép számmal éltek. Amikor még a kaukázusi és közép-ázsiai országok is Moszkvához tartoztak (Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Azerbajdzsán), az iszlám vallást követők aránya jóval nagyobb volt. Manapság a muszlimok aránya valahol 7-12 százalék között van, akik elsősorban Moszkvában, az észak-kaukázusi területeken (Csecsenföld, Dagesztán) és a Volga folyó mentén található Tatár Köztársaságban élnek.

Az 1990-es években leginkább Csecsenföld függetlenségi háborúja miatt lehetett hallani az első radikálisokról, ám a nemzetközi hálózatokhoz való kapcsolódás igazából csak a 2000-es évektől kezdődött el. Az észak-kaukázusi területeken, Csecsenföld mellett fokozatosan jelentek meg a hatalommal párhuzamosan működő struktúrák Dagesztánban, Észak-Oszétiában vagy Ingusétiában.

Az első évekre estek a legbrutálisabb terrortámadások Oroszországban. 2002-ben egy moszkvai színházat foglaltak el 850 túszt ejtve (a legtöbb áldozat sajnos túszszabadítás közben halt meg), majd következett 2004-ben Beszlán, ahol egy iskolát ejtettek foglyul a tanévnyitó alkalmával. Az ottani túszszabadításban több mint 300, fele részt gyermek halt meg, ami traumatizálta akkor az orosz közvéleményt.

Moszkva ezt követően számos szigorítást vezetett be, az elkövetésért felelőssé tett csecsen hadurakat szisztematikusan levadászta, ha kellett, külföldre is utánuk mentek Katarba vagy Dubaiba. A belső stabilitás javulásához az is hozzájárult, hogy Csecsenföld vezetője 2007 óta Ramzan Kadyrov lett, aki vaskézzel építette ki egyeduralmát a tagköztársaságban. Kadyrovnak volt kitől tanulnia, édesapja Csecsenföld főmuftija volt az első függetlenségi háború alatt, majd a második háború alatt (1999-2000) átállt az oroszok oldalára, így Putyin elnök őt nevezte ki 2000-ben Csecsenföld elnökének. Halála karrierjéhez méltóan látványos volt, 2004-ben a II. világháborút megünneplését szolgáló katonai parádén robbantották fel dísztribünjét Groznijban, élő egyenes adásban.

People shout slogans as they hold up images of the head of the Chechen republic Ramzan Kadyrov, during a rally in central Grozny, on January 22, 2016.  
Tens of thousands of people flooded into the streets of Grozny, the capital of Russia's North Caucasus region of Chechnya, for a mass state-sponsored demonstration in support of strongman leader Ramzan Kadyrov. / AFP PHOTO / ILIA VARLAMOV
AFP / Ilia Varlamov

Az ifjabb Kadirov keménykezű politikusként figyelt arra is, hogy megengedett keretek között az iszlám teljes mértékben tiszteletben legyen tartva, a tradíciókat és szokásokat pedig mindenkinek tisztelnie kell. Gyakorlatilag nincs olyan emberjogi szervezet, amely ne bírálta volna a csecsen vezetőt valamilyen intézkedéséért vagy döntéséért. Moszkva szempontjából azonban a végső kérdés mégiscsak az, hogy Kadirov tudja-e szavatolni a rebellis Csecsenföld biztonságát vagy sem? És a válasz egyértelmű: igen. Nemcsak a stabilitás nőtt, hanem a fő ellenségnek számító Kaukázusi Emirátus is a partvonalra szorult a sikeres rendőrségi akcióknak köszönhetően.

Az Iszlám Állam kapcsolat

A sikertelenség általában csak további radikalizációhoz vezet. Csecsenföld javuló helyzete egyre kilátástalanabbá tette a térségben is megjelenő dzsihadisták életét. A 2007-ben kikiáltott Kaukázusi Emirátus első vezetője, Dokku Umarov emír minden erőfeszítése ellenére képtelen volt komoly katonai akciókat vagy terrortámadást végrehajtani az orosz állam ellen. Voltak ilyenek, de a nagy, látványos, tömeges áldozatokkal járó támadások elmaradtak. A szocsi olimpia megtartása siker volt az orosz hatóságoknak és nagy kudarc a dzsihadistáknak. Az áldozatok számában is megfigyelhető egy folyamatos csökkenés 2010-2011 óta, mind a rendvédelmi szervek, mind a szélsőségesek részéről.

A miértre sokan keresik a választ, de a leghihetőbb magyarázatnak egyelőre a szíriai polgárháború hatása tűnik. Mióta az ottani fronton megjelentek a dzsihadisták, először az al-Kaida színeiben, majd az Iszlám Állam zászlója alatt önállóan is, az egész világból mágnesként vonzzák a radikálisokat. Bár az európai sajtóban leginkább az európai szélsőségesekről van szó, a hatás mindenhol ugyanaz: Oroszországból orosz állampolgárságú (de főleg csecsen, ingus stb.) mentek el az elmúlt években Szíriába és Irakba. Az egyik kutatóintézet adatai szerint az oroszok a harmadik legnagyobb kontingenst jelentik Tunézia és Szaúd-Arábia után. Nincsenek pontos számok, de a becslések 2014-ben mintegy 2400 főre tették az Iszlám Államhoz csatlakozok számát. A csecsenek az egyik legszervezettebb csoportot jelentik, és a terrorszervezet katonai parancsnoka is egy csecsen volt (igaz, ő Grúziából csatlakozott), amíg rakétatalálat nem érte.

Visszatérve a mágnes effektushoz: a szíriai polgárháború egyszerűen elszívta a háborúzni vágyókat Oroszországból. Láttunk már ilyet korábban is. Az egyik leglátványosabb példa Afganisztánhoz kapcsolódik, amikor a közel-keleti arab rezsimek engedték ki börtöneikből a szélsőségeseket, ha azok hajlandóak voltak csatlakozni a mudzsahedekhez Pakisztánban és Afganisztánban (ha valaki megnézi a statisztikákat, láthatja, hogy az 1980-as évek sokkal békésebbek voltak a megelőző és az utána következő évtizedekhez képest a szélsőségesek akcióinak tekintetében).

Vendégmunkások a számok mögött

Orosz állampolgárságú dzsihadisták tehát már régóta vannak az Iszlám Állam oldalán, és valójában nem is ez az első alkalom, hogy Putyin elnököt és az országot fenyegetés éri egy videoüzenetben. Az első ilyen üzenet már 2014-ben megérkezett Moszkvába, azt majd meglátjuk, hogy most lesznek-e következményei a fenyegetésnek.

Ahogy Európába is megindult a a dzsihadisták visszatérése (részben önként, részben mert küldik őket), Oroszország is hasonló jelenséggel kell majd szembenézzen. Ahogy zsugorodik az Iszlám Állam területe Szíriában és Irakban, úgy próbálnak majd túlélésből vagy bosszúvágyból visszatérni többek szülőhazájukba.

A police officer stands among Russian Muslims praying outside the central mosque in Moscow on July 5, 2016, during celebrations of Eid al-Fitr marking the end of the fasting month of Ramadan. / AFP PHOTO / KIRILL KUDRYAVTSEV
AFP / Kirill Kudryavtsev

Moszkva helyzetét talán az nehezíti, hogy Oroszországból több ezernyi közép-ázsiai is elment dzsihadistáknak. Ritkán esik szó erről, de a fővárosban és nagyobb európai városokban üzbég vagy kirgiz férfiak jelentik a kétkezi munkaerőt már évtizedek óta. Tádzsikisztán GDP-jének jó felét az Oroszhonban élő vendégmunkások hazautalásai tették ki 2014-ben. A szélsőségesek viszonylag könnyen halásznak ebben a többmilliós, vendégmunkás embertömegben, akik hazájuktól, családjuktól távol, nyomorban és kilátástalanságban töltik éveiket.

A gazdasági migránsokból lett közép-ázsiai dzsihadisták jövője még teljesen ismeretlen, keveset tudni róluk, szándékaikról, motivációikról. Számos olyan történet maradt fent, amely az mutatja, hogy elsősorban a pénz, a jó fizetés motiválta őket az utazásra és a csatlakozásra, nem pedig a szélsőséges gondolatok. A bennük rejlő veszély orosz szempontból elsősorban az, hogy ezek az egykori vendégmunkások nem Szamarkandba, Taskentbe vagy Dusanbéba fognak majd visszatérni, hanem az orosz nagyvárosokba. Ráadásul, azokba a nyomornegyedekbe, amelyek már most is az illegalitás határán működnek, és ahol a hatóságok rálátása ezekre a közösségekre igencsak szerény.

Ott támadnak, ahol tudnak

Az Iszlám Állam fenyegetése Oroszországnak nem új. Bár az eddigi trendek alapján kevésbé kellene tartania egy esetleges támadástól, ahogy Európában is nőtt a támadások száma, úgy elképzelhető, hogy Oroszországban sem lesz másképp. Az Iszlám Állam számára nincs jelentős különbség aközött, hogy Európát vagy a keleti szomszédját támadja, mint a terrorszervezetek általában, ott támad, ahol tud. Ha az orosz, csecsen, tádzsik stb. önkénteseknek is menekülnie kell majd és megtalálják a bejutás módját Oroszországba, úgy Moszkva is nehéz időszaknak nézhet elébe.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.