Külföld

A német kormány elismerte, bocsánatot kér a 20. század eleji délnyugat-afrikai vérengzésekért

24.hu
24.hu

hírgyáros. 2016. 07. 13. 21:29

A német kormány hivatalosan népirtásként ismeri el a német csapatok által a 20. század elején az egykori délnyugat-afrikai gyarmaton, a jelenlegi Namíbia területén elkövetett vérengzéseket és bocsánatot kér miattuk - mondta a német külügyminisztérium szóvivője szerdán Berlinben.

Sawsan Chebli a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy a Német Császárság csapatai által a herero és nama törzs ellen elkövetett népirtás ügyében a namíbiai kormánnyal 2014-ben kezdett párbeszéd az idén lezárulhat, és eredménye a tervek szerint azt lesz, hogy a német fél bocsánatot kér, a namíbiai fél pedig elfogadja a bocsánatkérést.

Ebből azonban nem következik, hogy Németország pénzügyi kárpótlással tartozik a népirtásért

– mondta Sawsan Chebli. A külügyi szóvivőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a Frankfurter Rundschau című lap szerdán ismertette az ellenzéki Baloldal parlamenti (Bundestag-) frakciójának írásbeli kérdésére adott választ, amely szerint a népirtás nemzetközi jogi fogalmát megalkotó ENSZ-egyezmény alapján nemcsak az egyezmény életbe lépése – 1951 – után történt népirtásokat lehet népirtásnak nevezni, hanem korábbiakat is, de ezekben az esetekben a minősítés nem von jogi következményeket – így például jóvátételi, kárpótlási kötelezettséget – maga után.

Nem az örmény genocídium miatt

Hasonló vélekedés alapján minősítette a Bundestag június elején népirtásnak az Oszmán Birodalomban 101 éve végrehajtott örményellenes mészárlásokat. Sawsan Chebli azonban hangsúlyozta, hogy a kormány nem az örmények elleni népirtásról szóló Bundestag-határozat nyomán jutott arra a belátásra, hogy a németek is népirtást követtek el a 20. század elején, hanem már huzamosabb ideje az az álláspontja, hogy népirtásnak minősülnek az úgynevezett Német Délnyugat-Afrika területén történt vérengzések.

Ruprecht Polenz, a namíbiai kormánnyal zajló tárgyalásokat német részről vezető kormánymegbízott a napokban egy lapinterjúban azt mondta, hogy a múltfeldolgozás és megbékélés jegyében politikai képzési és diákcsere programokat indíthatnak, és akár infrastruktúra-fejlesztések is kezdődhetnek német finanszírozással az afrikai országban, például az ivóvízellátás területén.

A gyarmatosító németek ellen 1904 és 1908 között kezdett felkelések elfojtását a nagyjából 100 ezer fős herero törzsből alig 10 ezren élték túl, és a Német Császárság csapatai csaknem teljesen kiirtották a nama törzset és több más kisebb népcsoportot is.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.