Nagyvilág

Meghalt az iraki, aki mindent megtett Szaddám megdöntéséért

Ahmed Csalabi nevére mindenki úgy fog emlékezni, hogy ő volt az ember, aki hamis bizonyítékokkal rávette az USA-t, hogy rohanja le Irakot 2003-ban. Az invázió után azonban jó ideig elpártolt tőle a szerencse, mire újra a zsírosbödön közelébe került.

71 éves korában, szívinfarktus miatt életét vesztette Ahmed Csalabi, a korábban száműzött iraki politikus, aki rávette George W. Bush kormányát az iraki beavatkozásra és Szaddám Husszein megdöntésére – írja a New York Times.

Nekrológjában a lap azt írja róla, hogy a Chicagói Egyetemen szerzett doktori címet matematikusként. Mint egy prominens síita család sarja (ami már az Oszmán Birodalom idején jól élt), közeli kapcsolatot ápolt angolszász újságírókkal, amerikai jogalkotókkal, neokonzervatív tanácsadókkal és persze sokszáműzött irakival. Csalabi lobbizása is segített, hogy még Bill Clinton idejében törvényt fogadjon el az USA arról, hogy szükséges a rendszerváltás Irakban.

100 misi a CIA-től

Csoportja, az Iraki Nemzeti Kongresszus óriási pénzeket szakított, a CIA több mint 100 millió dollárral támogatta őket, amiből persze ment saját zsebbe és pár olajfestményre is. Csalabi jóban volt Dick Cheney volt amerikai alelnökkel is, aki az egyik leghabzószájúbb képviselője volt a militarizmusnak. Meggyőzte az USA-t szépen, hogy ott vegyifegyverek vannak, aztán volt csodálkozás az invázió után, amikor se vegyi-, se biológiai, se nukleáris fegyverprogramnak nem lelték nyomát.

szaddám huszein szobra (szaddám huszein, szobor )
szaddám huszein szobra (szaddám huszein, szobor )

Ekkor kezdődött Csalabi lassú kiszorulása a belső körökből, a Bush-kormányban kegyvesztett lett. Közben Csalabi is visszaköltözött Irakba, ahol viszont az amerikai különleges erők megrohamozták a lakását, és a CIA se fizette tovább. Az volt a gyanú, hogy hírszerzési információkat oszt meg Iránnal. Ugyan a férfi tartotta a kapcsolatot az iráni vezetéssel, sőt élt Teheránban is, a szivárogtatásra nem leltek bizonyítékot.

Majdnem felrobbantották

2008-ban egy öngyilkos merénylő akarta megölni őt, de csak hat testőrével tudott végezni. Végül Moktada al-Szadr radikális síita vezér mellé állt be (két véres felkelést is kirobbantottak). Egy 2006-os interjút is felidéz a NY Times, amiben azt írták, Csalabi munkássága szimbolumává vált Irak szétesésének, az ő hazugságai és arroganciája is ide vezetett.

Pártja amúgy az iraki választásokon soha egyetlen képviselőt se juttatott a parlamentbe, 1 százalék alatt teljesített. Mindezek ellenére tavaly felmerült a neve miniszterelnökségre esélyes jelöltként, és még halála előtt is betöltötte a parlament pénzügyi bizottságának elnöki tisztjét. Az iraki vezetők együttérző üzeneteket közöltek a halálhír alkalmából, elismerve Szaddám rendszerének megdöntésében játszott szerepét (az államfő és a kormányfő is írt).

A Times egy fanyar sztorival zárja cikkét. 2004-ben megtartotta az iraki invázió utáni első évértékelő beszédét Bush elnök, amire Csalabi is bejutott, közel foglalt helyet Laura Bush first ladyhez. Később Bush feltette a kérdést a Nemzetbiztonsági Tanácsban, hogy mégis hogy jutott be az iraki lobbista. Senki nem tudta a választ.

(A borítóképen Donald Rumsfeld volt amerikai védelmi miniszter nyilatkozik, mellette Ahmed Csalabi pózol.)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik