Christoph Schiltz és Boris Kalnoky tudósítók szerint az EP-képviselőket meglepte Neelie Kroes médiaügyi biztos szerda esti nyilatkozata, amelyben elégedettségének adott hangot a Budapest által bejelentett módosítások ügyében. Az elhangzottak nyomán félre kellett tenniük egy már előkészített határozatnak a szövegét, amely élesen elítélte volna Magyarországot.
“Kroes asszony szavai nyitva hagytak néhány kérdést. Alaposan meg fogjuk vizsgálni, vajon elégségesek-e a változtatások (a médiatörvényen), és azokat valóban végrehajtják-e. A dolog még nincs lefutva” – nyilatkozta a német lap brüsszeli tudósítójának Martin Schulz, a szocialista EP-frakció elnöke. “Mindaddig nem vesszük le a napirendről a kérdést, amíg az összes probléma nem tisztázódott” – mondta Guy Verhofstadt, a liberális frakció elnöke.
A szocialistákat, liberálisokat és környezetvédőket elsősorban az zavarja, hogy a törvény változatlanul korlátozza az újságírók információs forrásainak védelmét, illetve hogy a médiafelügyeleti hatóság összetétele pártpolitikailag egyoldalú.
Kalnoky budapesti beszélgetőpartnerei megosztottak a médiatörvény módosítását illetően. Baloldali és liberális médiumok továbbra is fel vannak háborodva, és veszélyeztetve látják a demokráciát. A jobboldali tábor viszont elégedett.
Horváth Gábor, a Népszabadság helyettes főszerkesztője a Die Weltnek nyilatkozva elmondta: az EU egyáltalán nem foglalkozott az alapvető problémával: az új médiahatóság egyoldalú összetételével és átfogó hatásköreivel. Teljesen új médiatörvényre van szükség – mondta a főszerkesztő-helyettes -, mivel “Orbán Viktor demokrácia-felfogása egészen más, mint az európai országoké”.
A jobboldali, konzervatív Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese Szentesi Zöldi László azt írta: valójában nem is a médiatörvényről van szó. Az EP-ben lezajlott támadások oka az, hogy ez a magyar kormány sérti európai nagyvállalatok érdekeit, például a különadóval. A médiatörvény tehát alapjában véve csupán ürügyet ad olyan támadásokra, amelyeknek gyökereit máshol kell keresni.
Kalnoky végül megszólaltatja a Hungarian Review társszerkesztőjét, a BBC budapesti tudósítóját is. A “kiegyensúlyozott hangnak” nevezett Nick Thorpe a hisztéria elemeit látja a médiatörvényre adott európai reagálásokban, elsősorban a németországiakban. Ám ott, a német múlt miatt, talán különösen érzékenyek erre a témára – tette hozzá.
A Magyar Nemzet szerkesztősége visszautasította a lapot érintő állításokat. “A médiatörvény témája kapcsán a Magyar Nemzet munkatársai minden egyes külföldi újságíróval találkoztak, akik háttérbeszélgetésre kértek lehetőséget, vagy lapunk véleményére voltak kíváncsiak. A Die Welt állítólagos jelentkezéséről egyetlen munkatársunk sem értesült. A Boris Kalnoky által leírt történet ‘a több napos értekezletről’, és arról, hogy ‘a kollégák közül senki nem ér rá’, teljes képtelenség” – közölte, és hozzátette, hogy szívesen a Die Welt rendelkezésére állnak, ha érdekli a véleményük.
