Magyarország az elmúlt hetekben kétségtelenül az Európával foglalkozó sajtótermékek pofozózsákja lett. Az Európai Néppárt azonban eddig kiállt a frakciójába tartozó Fidesz mellett.
Hétfőn azonban az AFP francia hírügynökség szerint az Európa Parlament néppárti elnöke, Joseph Daul erős kritikával illette ezúttal a kettős állampolgárságról alkotott magyar jogszabállyal kapcsolatos távlati terveket, amelyekről még a kormánypártban sincs konszenzus. A jelek szerint azonban az elnök nem úgy gondolta, vagy tulajdonképpen nem is tudta mit kritizál az újságírói kérdésre adott válaszában.
Széna vagy szalma?
„Elfogadhatatlan” lenne a választójog megadása a határon túli magyar kisebbségeknek – jelentette ki hétfőn egy sajtóreggeli résztvevői előtt az Európai Parlament jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppárti frakciójának elnöke. A politikus hozzátette: ha a magyar kormány úgy döntene, hogy szavazati jogot ad az Európai Unió más országaiban élő magyar kisebbségek tagjainak, „az egyenlő (lenne) a határok el nem ismerésével, és ez elfogadhatatlan”.
Az Európai Néppárt frakciójába tartozó Fidesz kormányát “hazai pályáról” ért kritika vélhetően erős diplomáciai reakciókat válthatott ki, mert Daul szóvivőjének másnapi magyarázata szerint csupán félreértés volt a kijelentés. Az Európai Parlament néppárti frakcióelnöke valójában a határon túl élő és magyar állampolgársággal nem rendelkező, de magyar származású személyek esetleges magyarországi szavazati jogára utalt elutasító értelemben – pontosította a frakcióelnök korábban megjelent szavait Antoine Ripoll, Daul szóvivője.
Ez a magyarázat azonban tartalmában nagyjából lefedi a legelső tudósításokban elhangzottakat. Az új nyilatkozatnak ilyen szempontból nem sok értelme volt, hiszen az adott állam állampolgárságával nem rendelkező személy a világ egyik országában sem vehet részt a választásokon sem aktív, sem passzív szavazati joggal. Ezzel pedig egy európai parlamenti képviselő azért feltehetőleg tisztában van. A magyar származású személyek pedig pontosan ugyanazok, akik könnyített eljárással folyamodhatnak magyar állampolgárságért.
A Néppárt türelme
Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője szerint bár a két nyilatkozat között valóban nem sok tartalmi különbség van, ám így is nagy a jelentősége a korrekciónak, amely jelzi, a Néppárt nem akarja egyöntetűen kritizálni saját frakciótagját. Ez egyébként sem bevett gyakorlat és a Fidesz státusza egyébként is erős a néppárti frakción belül.
Az elemző azt sem zárja ki, hogy tárgyszerű tévedés lehetett az eredeti nyilatkozatban, hiszen több uniós tagállamban, például Romániában és Olaszországban is bevett gyakorlat, hogy választójoghoz juttatják külföldön élő állampolgáraikat, de a tagjelölt Horvátországban is.
A kettős állampolgárságot és az azzal járó szavazójogot azonban nincs alapja támadni sem a néppárti frakciónak, sem az uniónak, annyira sokféle a szabályozás a közösségben – állítja Krekó Péter. Az viszont könnyen elképzelhető, hogy a más területeken hozott kormányzati döntések lecsapódása egy-egy ilyen kiszólás a frakcióból. A német és francia cégeket erősen érintő válságadók nem tettek jót az unió két erős emberével ápolt magyar viszonyoknak. Németország pedig Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnereként érzékenyen reagál az ilyen és ehhez hasonló intézkedésekre.
Hivatalos kritika azonban eddig az Európai Bizottság vizsgálatán kívül nem igazán született az EU részéről. Annak döntését pedig valószínűleg elnyújtják az elnökség végéig, hiszen az unió is nehéz korszakában van, nem érdeke saját elnökének elítélése.
Sokkal fontosabbak ugyanakkor a tagállamok részéről érkező bírálatok, nyomásgyakorlások. Főleg ha figyelembe vesszük, hogy azok egy része francia és német kormányzati szintről érkezett, konzervatív kormányok részéről, – akik a Fidesz frakciótársai a Néppártban – vagy éppen konzervatív sajtótermékekben jelentek meg.
Krekó Péter szerint a Néppártban még mindig erősek a Fidesz pozíció, de a médiatörvény sokat rontott a helyzeten. A gyenge kormányzati kommunikáció pedig csökkenti az esélyt arra, hogy a kormánypártot nemzetközi szövetségesei védelmükbe vegyék. Ha a Fidesz a saját törvényét nem tudja megvédeni, miért éppen nekik kellene?
Eddig kevés vizet zavart
A kettős állampolgárságról szóló jogszabály révén jelenleg a korábbinál jóval egyszerűbben juthatnak magyar állampolgársághoz a határon túli magyarok, ahogyan számos más európai nemzet külföldön élő tagjai is. Egy enyhébb szlovák fejrázáson kívül nem is érkezett különösebb diplomáciai reakció a törvényre.
A jogszabályban nem is szerepel a választójog kérdése. Még ősszel a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának fideszes tagja, Gulyás Gergely nyilatkozott úgy, azt tartaná helyesnek, ha az alkotmányban a választójoggal kapcsolatban a magyarországi lakóhely kikötése nem szerepelne, csak a magyar állampolgárság. A további jogosultságokat vagy korlátozásokat akkori nyilatkozata szerint a választójogi törvényben kellene szabályozni, de álláspontja szerint ugyanakkor indokolt, hogy a határon túli magyarok választójogot kapjanak valamilyen formában. Szóba került olyan elképzelés is, hogy a határon túli magyarok az új alkotmánnyal esetlegesen létrehozott második parlamenti kamara tagjainak egy részét választhassák, de ezt később elvetették.
A törvény szerint “kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyar származását, és magyar nyelvtudását igazolja”. További feltétel a büntetlen előélet, illetve kiköti a törvény, hogy a honosítás nem sértheti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.
A honosítás nem automatikus, egyéni kérelemre indul. A kérvényezőknek nem kell bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkezniük és az alkotmányos alapismeretek vizsgát sem kell letenniük. A kérvényeket a magyarországi települések anyakönyvvezetőihez vagy a magyar konzuli tisztviselőkhöz lehet eljuttatni. Az illetékes miniszter a kérelem beérkezését követő három hónapon belül előterjeszti azt a köztársasági elnöknek. A törvénymódosításban nem szerepel a választójog kérdése.
