Az Európai Tanácsnak benyújtott tervezet szerint a radioaktív hulladékokat azokban az országokban kellene elhelyezni, amelyekben azok keletkeztek, ez alól azonban lehet kivétel is, sőt, EU-n kívüli exportról is szó lehet.
Még nyitott kérdés, hogyan hat a hazai atomerőművi hulladék kezelésére, ha megszületik az uniós atomtemető-direktíva. Pakson kétféle hulladék keletkezik: kis és közepes, illetve nagy aktivitású. Az előbbi végleges elhelyezése a Bátaapáti közelében lévő, hamarosan elkészülő tárolóban lesz, az utóbbiról viszont még nem döntöttek. A kiégett nagy aktivitású fűtőelemek még legalább ötven évig a Paksi Atomerőmű mellett kialakított, ideiglenes tárolóban pihennek, közben hűlnek, és csökken a sugárzásuk is.
Az unióban az első, végleges nagy aktivitású hulladéktárolókat várhatóan Finnország, Svédország és Franciaország építi fel 15 éven belül. Az EU más országaiban is a paksihoz hasonló, ideiglenes, a földfelszínhez közeli tárolókban helyezik el a kiégett fűtőelemeket, ám e tárolók megsérülhetnek, a bennük lévő anyagok pedig még akár százezer éven át is sugározhatnak, éppen ezért is sürgős a végleges megoldás – írta a Világgazdaság.
