A nép véget vetett a családok hatalmára épülő autoriter kormányzásnak – jelentette ki néhány órával az urnák lezárása után. Tehát nem várta meg a hivatalos eredményt, hiszen kirgiz választási bizottság honlapján a voksok 24 százalékos feldolgozottsága után azt jelentette, hogy a szavazók 62 százaléka az alkotmány mellett foglalt állást.
A referendum sikere megteremtette a legitim kormány alapját, megnyitotta az utat az őszi parlamenti választások előtt – vélekedett Otunbajeva a 65,1 százalékos részvételi arány mellett lezajlott szavazásról.
Azt is kijelentette, hogy kormánya szívesen látna Kirgizisztánban egy európai rendőri kontingenst a stabilitás fenntartása érdekében, és konkrétan az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) nevezte meg, mint szóba jövő küldő felet.
Bár az elfogadásra javasolt új alaptörvény jelentősen csökkenti az elnöki jogköröket a parlament javára, elkerülendő, hogy egy kézben összpontosuljon a hatalom, az ellenzék és több emberi jogi szervezet bírálta a referendum kiírását, mondván, az túl gyorsan követi a dél-kirgizisztáni etnikai összecsapásokat, a helyzet túlságosan feszült még a térségben. Egészségügyi tisztviselők adatai szerint az üzbég kisebbség és a kirgizek összecsapásaiban 275 ember vesztette életét, más források 2000 halottról beszélnek.
A nap folyamán megerősítették a biztonsági intézkedéseket. A dél-kirgizisztáni Os városában, amely a júniusi összetűzések központja volt, több ezer katona és rendfenntartó ügyelt a szavazások békés menetére.
