A Kolozsváron megjelenő újság szerdai számában külön írást szentel a határon túli magyarok kettős állampolgárságának. A szerző szerint nagyon valószínű, hogy a magyar Országgyűlés hamarosan módosítja a magyar állampolgársági törvényt, és lehetővé teszi, hogy a Kárpát-medence magyar népcsoportjai szülőföldjükön maradva igényeljék a magyar okmányokat.
A 2004. december 5-én tartott népszavazás óta azonban jelentősen megváltozott a kép – olvasható a lapban -, akkor ugyanis valamennyi erdélyi magyar úgy érezhette, érdeke fűződik a magyar állampolgárság megszerzéséhez.
A magyar okmányok ugyanis akkor uniós állampolgárságot jelentettek az akkor még EU-n kívül lévő romániai magyaroknak, utazási, munkavállalási szabadságot biztosítottak volna nekik “Európa jobbik felében”. A cikkíró szerint Magyarország, ha 2004-ben nyitott volna, azt az érzést sugallta volna a szomszédos országokban, hogy jó dolog magyarnak lenni. Érzelmek és érdekek szövevényével építhette volna a nemzeti kohéziót.
A szerző úgy véli, hogy aligha lehet az erdélyi magyarság érzelmi fellángolására számítani, és minden bizonnyal a bukaresti ellenérzések sem lesznek meghatározóak, amennyiben Magyarország lehetővé teszi a kettős állampolgárságot a határon túli magyarok számára. A moldovai és ukrajnai románoknak állampolgárságot ajánló román politikusok szájából ugyanis hamisan csengenének a magyar nyitást elutasító kijelentések.
“Elszaladt az a pillanat, amikor az állampolgárság kiterjesztése a legnagyobb hasznot hozta volna a nemzetépítésben, de tán most sem késő megteremteni a köteléket” – így a cikkíró, aki hozzáteszi: a szlovák példa azt mutatja, hogy az Európai Unión belül is rosszabbodhat a magyar közösségek helyzete. Az állampolgárság pedig annak a lehetőségét teremti meg, hogy a magyar kormány az állampolgárai iránt viselt felelőssége alapján lépjen fel bizonyos helyzetekben, ami kitágítja mozgásterét – olvasható a Krónikában.
