Arun Gandhi: az erőszak kultúrájában élünk -Interjú

Miért döntött úgy, hogy létrehozza az Erőszakellenes Intézetet? Mennyire elégedett a szervezet eddigi eredményeivel?

Úgy vélem, hogy az Egyesült Államok nemcsak katonai és gazdasági erejét tekintve, hanem morális értelemben is szuperhatalom. Reményeim szerint a szervezet képes megtanítani a fiatalokat az erőszakmentesség filozófiájára a fegyverek és a háború koncepciójával szemben. Alapvetően oktatási intézményről van tehát szó, én is részt veszek a tanításban és örömmel tölt el, hogy rengeteg fiatal érdeklődik a szeretet és a béke filozófiája iránt. Több ezren vesznek részt egy-egy ilyen előadáson, ami nagyon hatékony.

Lehet a 9/11 utáni világban erőszakmentesen harcolni a terrorizmus ellen?

A 2001. szeptember 11-edikei események azért történtek, mert az erőszak kultúráját használtuk. Az ikertornyok elleni támadás nem volt más, mint az erre a kultúrára adott végső reakció. Ha magunkévá tudnánk tenni az erőszakmentességet, azzal gyakorlatilag megszüntetnénk magát a terrorizmust. Az erőszakmentesség nem fegyver, nem egy eszköz, amelyet elő lehet venni krízis esetén. Részünkké kell, hogy váljon, hogy jobb kapcsolatot alakíthassunk ki az emberekkel és tisztelettel tekintsünk rájuk. Éppen ezért az általam alapított szervezet négy alapelven nyugszik: szeretet, tisztelet, megértés és könyörület. Ha ilyen pozitív hozzáállással fordulunk a másik felé, az megszünteti a terrorizmust, amely a kizsákmányolás, a gyűlölet, az előítéletek, a harag és a frusztráció eredménye.

Paramhansz Szvámi Mahesvarananda jógamester és Arun Gandhi részt vesz az október 2-4-ig tartó világbéke-találkozón Szombathelyen (fotó: MTI)

A klímaváltozás legalább ilyen sürgető probléma. Hogyan lehetne rávenni a szén-dioxid kibocsátását egyre növelő Kínát és Indiát a környezetvédelemre, ha maga az Egyesült Államok sem írta alá a Kyotói Egyezményt?

Ez egy tragédia, és remélem, hogy az Egyesült Államok stratégiájának része lesz az is, hogy élen jár az általa okozott környezetkárosító hatások enyhítésében és megmutatja Kínának és Indiának, hogy ezt meg lehet, és meg is kell tenni. Ezek az országok nemrég azokkal az egyébként rendkívül környezetszennyező technológiákkal és eszközökkel indultak el az ipari fejlődés útján, amelyeket a fejlett országoktól kaptak. Most hirtelen mindenki a környezetszennyezésről beszél, de a fejlődő országoknak segítséget és időt kell adni, hogy lépni tudjanak ebben az ügyben.

Nagyapja, Mahatma Gandhi tanításaiból melyeket érzi a legértékesebbnek és legaktuálisabbnak a mai generáció számára?

A leghasznosabbak és legértékesebb talán az volt, amikor arra tanított engem, hogy hogyan kezeljem a bennem kialakuló haragot intelligens módon, hogy ne szabaduljon el. Manapság nem tanítják a harag kezelését, mindenki magára maradt, hogy harcoljon vele és az elszabadult düh szabad utat enged az erőszaknak. Ennek kisebb lenyomatai láthatók a mindennapi életünkben, a legnagyobbak pedig a háborúkban. A nagyapám szerint a harag olyan, mint az elektromos áram. Rendkívül hasznos, ha okosan használjuk, de óriási pusztítást okoz, ha engedjük elszabadulni. A valami ellen irányuló harag tehát, ha megfelelően kezeljük, pozitív változásokat is hozhat.

Kelet-Közép Európában a nemzeti határokon kívül rekedt kisebbségek gyakran feszültség forrásai. A velük szembeni előítéletet is tekinthetjük a passzív erőszak egy formájának?

Minden országban, amely etnikai értelemben sokszínű, meg kell adni a tiszteletet a kiebbségek számára, legyen az vallási, filozófiai vagy életmódbeli különbség. Sajnos a világban az a jellemző, hogy tolerálják, de nem tisztelik a sokszínűséget. Ez rendkívül nagy szemléletbeli különbséget jelent, mert tolerálhatunk valamit, amit nem feltétlenül kedvelünk, de tisztelni csak akkor tudjuk, ha meg is értjük.

Mahatma Gandhi gondolatait rendkívül sok politikus idézi és használja magyarázatként. Nem viszik tévútra az eredeti elképzeléseket?

Valóban nagyon sok politikus és mozgalom idézi Gandhit, általában igazolásul saját függetlenségük elnyerésére vagy bármire, amit éppen meg akarnak szerezni. Nem értik meg, hogy Gandhi filozófiája nem fegyver, hanem életforma, melynek alapja, hogy megváltoztatjuk az egymáshoz való hozzáállásunkat a megértés érdekében. Ha ezt nem tesszük meg, akkor hiába érjük el a függetlenséget erőszakmentesen, utána a világ egyik legerőszakosabb államává válhatunk, mint például India.