Az elnök döntéséről hétfőn számolt be a washingtoni Fehér Ház.
Obama az embargó meghosszabbításával a korábbi elnökök gyakorlatát folytatja, annak dacára, hogy külpolitikájának egyik meghirdetett alapelve az Amerika régi ellenségeihez való közeledés.
Az Obama által aláírt memorandum szerint az embargó fenntartása az Egyesült Államok nemzeti érdekeit szolgálja.
Az amerikai-kubai viszonyban az enyhülés jelei mutatkoztak azóta, hogy tavaly év elején Raúl Castro vette át az elnökséget gyengélkedő bátyjától, Fideltől.
Az Egyesült Államok szeptember elején feloldotta a kubai emigránsokra vonatkozó több évtizedes utazási korlátozást: azok az amerikaiak, akiknek közeli hozzátartozóik élnek Kubában, már akármilyen gyakran és tetszőleges időtartamra a szigetországba látogathatnak. Obama még áprilisban utasította a külügy-, a pénzügy- és a kereskedelmi minisztériumot, hogy szüntessék meg a kubai amerikaiak szigetországi utazásaira vonatkozó korlátozást.
Az amerikai kormány ugyancsak eltörölte a pénzküldésre vonatkozó régi korlátozást; a kubai amerikaiak már bármekkora összeget átutalhatnak családtagjaiknak. A kubai amerikaiak korábban csak évente egyszer látogathattak Kubába és 1200 dollárnál nem küldhettek többet rászoruló családtagjaiknak.
Az emigránsok utazási korlátozásának eltörlése évtizedek óta a legjelentősebb amerikai gesztus volt a szigetország irányában. Fidel Castro volt kubai elnök azonban közölte: Havanna nem alamizsnát kér, hanem a kereskedelmi blokád eltörlését várja.
Az Egyesült Államok és Kuba az évtizedek óta szünetelő közvetlen kétoldalú postai kapcsolat felújítását is tervezi; az amerikai és a kubai külügyminisztérium képviselői szeptember közepén Havannában egyeztetnek erről. A két ország képviselői júliusban, hatévi szünet után felújították a tárgyalásokat az Egyesült Államokba bevándorló kubaiak kérdéséről is.
