“Nem cukrozzuk meg a problémákat, nem hátrálunk meg előttük, arra törekszünk, hogy segítsük és olyan irányba tereljük Afrika lakóinak reményeit és törekvéseit, hogy meg tudják változtatni országaik vezetését” – mondta Clinton Sal szigetén, José Maria Neves zöld-foki-szigeteki miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján.
Tizenegy napos körútja során – amely a leghosszabb külföldi útja volt januári beiktatása óta -, az amerikai külügyminiszter a Dél-afrikai Köztársaságban meglátogatott egy falusi AIDS-kórházat és ellátogatott a Kongói Demokratikus Köztársaság háború dúlta keleti részébe. Minden állomásán sürgette, hogy az afrikaiak saját maguk vegyék a kezükbe a kontinens sorsát, és az Egyesült Államoknak, még ha kész is együttműködni velük, nincsen “varázspálcája”.
Tom Wheeler, a Dél-Afrikai Nemzetközi Intézet kutatója szerint az új amerikai kormányzat afrikai kapcsolataiban “stílust és tartalmat váltott”. “Az afrikaiak mindig külföldi országoktól várták a segítséget a problémáik megoldásához, de ugyanakkor rosszul viselték a segítségtől való függést” – mondta a kutató.
Hat évvel a polgárháború befejezése után Hillary Clinton egységre szólította fel a libériaiakat. Előzőleg Nigériában figyelmeztetette a kormányt, hogy a korrupció a legitimitását fenyegeti.
Clinton több nyugati vendégtől eltérően jelentős anyagi támogatás ígérete nélkül érkezett, bár bejelentette, hogy megnövelik az Angolának az AIDS-ellenes küzdelemhez és a Kongói Demokratikus Köztársaságnak a szexuális erőszakcselekmények felszámolásához nyújtott összegeket.
