A kommunisták koszorúzását biztosító rendőrök feloszlatták az ortodox monarchisták tüntetését, akik afféle múmiaként, gézzel bekötözve jelentek meg a téren, s egy kartonból készült koporsót vittek Uljanov-Lenin felirattal. Mivel a megmozdulást előzőleg nem engedélyeztették, 25 tüntetőt a rendőrök előállítottak.
A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint az orosz emberek egyre kevésbé ellenzik az 1917-es forradalom vezérének eltemetését: 2005-ben még a megkérdezettek 30 százaléka vélte úgy, hogy Lenint feltétlenül a mauzóleumban kell hagyni, 2008 végén viszont már csak 25 százalék vallotta ezt. Ezzel szemben 38 százalék szerint minél előbb el kellene temetni, további 28 százalék pedig szintén a temetés mellett van, de azzal, hogy ezzel várni kell, amíg elmegy az a generáció, aki a forradalom vezérét tiszteli Leninben.
Falusi hívek
Azok között, akik szerint a mauzóleumban kell hagyni Lenin testét, különösen nagy számban vannak falusi lakosok, a kommunista párt hívei, továbbá a csekély képzettségű emberek. A mielőbbi temetés hívei között sok a moszkvai és szentpétervári lakos, a liberális demokrata párt és a hatalom pártjának is nevezett Egységes Oroszország Párt híve, valamint a felsőfokú végzettségű.
A jogvédők szerint a társadalom már megérett arra, hogy eltemessék Lenint – jelentette ki szerdán Arszenyij Roginszkij, a Memorial jogvédő és történelmi felvilágosító szervezet vezetője. Úgy vélte, ez az aktus a társadalom hangulatának a szabadság és a demokrácia irányába való elfordulását jelképezi majd, de fontos, hogy ha arra kerül a sor, mértéktartással és tapintattal történjék meg.
72 millió látogató
Az 1924. január 21-én elhunyt Lenint bebalzsamozták, először csak felravatalozása idejére, s január 27-re elkészült a fából épült, ideiglenes mauzóleum. A jelenleg látható építményt 1929-ben hozták létre, s ekkor derült ki az is, hogy a balzsamozással még sokáig konzerválható a holttest. A vezért egyes adatok szerint csak 1924 és 1972 között 72 millióan keresték fel nyughelyén, de ma is elég hosszú sor kígyózik a Vörös téren a mauzóleum nyitvatartási idejében.
A temetés gondolatával először Borisz Jelcin, Oroszország első elnöke állt elő, de komoly ellenállásba ütközött. Utódja, Vlagyimir Putyin 2001-ben kiállt a mauzóleum fennmaradása mellett, miután előbb egy munkatársa az emberek akaratának kifürkészésére újra felvetette a temetés lehetőségét.
