1963. november 22-én a Texas állambeli Dallasban lövéseket adtak le az Elm utcai könyvtár hatodik emeleti ablakából az elnöki konvojra. A megcélzott autóban az Egyesült Államok akkori elnöke, John Fitzgerald Kennedy utazott feleségével, Jacquelinenel, és John Connally kormányzóval. Az elnök halálos sebeket kapott. Az alelnök, Lyndon B. Johnson azon az elnöki különgépen tette le a hivatali esküt, amelynek gyomrában volt a meggyilkolt elnök koporsója.
Az elnöki pár előzetesen két napos látogatásra érkezett Texasba, ahol politikai eseményeken, fogadásokon vettek részt. 22-én reggel, a Fort Worth-i kereskedelmi kamara villás reggelijén mondta el Kennedy elnök utolsó beszédét.
Az amerikai nemzetet megrázta a legfiatalabban elnöki címet nyerő politikus halála. A New York-i Jim, aki ötödik osztályos volt 1963-ban, a FigyelőNetnek így mesélt arról a napról: „Az osztályunkkal a templomba kellett volna mennünk, de az igazgatónk az iskolarádión közölte, hogy Kennedy elnök merénylet áldozata lett. Összetörtünk, mi és az ország is. Ő igazi hős volt, akinek halála megérintette az embereket.” Arra a kérdésre, hogy meg tudjuk-e valaha, ki állt a merénylet hátterében, az amerikai polgár határozottan azt mondta: nem.
Kennedy halálának körülményeivel kapcsolatban azóta is folynak találgatások. A rendőrség a merénylet után 80 perccel elfogta a feltételezett merénylőt, Lee Harvey Oswaldot. A detektív, aki őrizetbe vette a gyanúsítottat, Paul Bentley, éppen idén hunyt el, 87 éves korában. Egy megemlékezésében elmondja, hogy megkérdezte Oswaldot, hogy „maga lőtte le Kennedy elnököt?”, amire ő csupán annyit válaszolt: „majd maga kideríti.”
Magányos hős, vagy összeesküvés?
Erre azonban nem volt idő, hiszen két nappal később a dallasi börtön folyosóján, a televízió kamerái előtt eldördültek azok a lövések Jack Rubyn éjszakai bár-tulajdonos fegyveréből, melyek megölték Oswaldot. Mindez máig tartó találgatásokat indított el, hogy valóban Oswald állt-e a merénylet mögött. A nem sokkal később felállt Warren Bizottság 1964-es jelentése szerint Kennedy haláláért egyedül Oswald felelős. 15 évvel később azonban az amerikai Kongresszus egy másik bizottságának jelentésében már „lehetségesnek tartotta” az összeesküvés-elméletet.
JFK, ahogyan mindenki emlékszik rá (Fotó: MTI)
A leggyakoribb magyarázat az, hogy Oswald nem egyedül volt, hanem mások is segítették, ellent mondva ezzel a „magányos merénylő” elméletének.
Mások szerint Johnson elnöknek is köze volt a merénylethez, de vannak, akik az FBI akkori igazgatójának, J. Edgar Hoovernek a felelősségét vetik fel. További elméletek szerint a szervezett bűnözésnek, a maffiának is köze lehetett a gyilkossághoz.
A leggyakoribb magyarázat talán mégis a kubai kapcsolat. Kennedy elnökségének első évében került sor a sikertelen Disznó-öbölbeli akcióra, utána pedig a Mongúz-akció keretében támadásokat intéztek kubai gazdasági célpontok ellen. A kubai rakétaválság után pedig Kennedy rendelte el a szigetország elleni gazdasági embargót, ami a mai napig tart, így – állítják a kubai elmélet mellett érvelők – egyértelműen a kubai vezetés állhatott a merénylet mögött.
Sosem derül ki az igazság?
A középiskolás Evan szerint „a mai fiatalok alig tudnák elhelyezni JFK-t a történelemben, s ma már legfeljebb a szüleiktől hallani arról a híradórészletről, ami beszámolt a JFK elleni merényletről.” A Dealy Plaza ma, ahonnan a feltételezett lövések érkeztek 1989 óta múzeum, melyet már hatmillióan kerestek fel szerte a világon. Az azonban még mindig kérdés, hogy valaha megtudjuk-e az igazságot.
Kennedyt Washingtonba, az arlingtoni katonai temetőben temették el. A család kérésére az öt évvel ezelőtti évfordulón sem voltak nagyobb megemlékezések, mondván, nem szeretnék, ha a merényletről lenne híres az elnök. Valószínű azonban, hogy a megválasztott elnök Barack Obama közleményt fog intézni az évfordulón, tekintettel arra is, hogy sokan éppen JFK-hez hasonlítják.
