Cohn-Bendit felhívta a figyelmet arra az elmúlt héten az ír sajtóban megjelent feltételezésre, miszerint kapcsolat lehetett az EU intézményrendszerét megreformáló lisszaboni szerződésről szóló népszavazáson a szerződés elfogadása ellen kampányolók finanszírozói és az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon, illetve az amerikai hírszerzés, a CIA között.
Ennek az elképzelhető amerikai beavatkozásnak az oka – mondta Cohn-Bendit – a cikk szerint az lett volna, hogy Európa “ne legyen túl erős”. A lisszaboni szerződés ugyanis jelentős mértékben “áramvonalasítaná” az unió döntéshozatali mechanizmusát.
A zöldpárti képviselő – a négy évtizeddel ezelőtti nyugat-európai diákmozgalmak egykori neves “ideológusa” – az Európai Parlament elnökét az ügy tisztázására kérte, és úgy vélekedett, fel kell szólítani az uniós tagállamok kormányait képviselő Európai Tanácsot, valamint az EU legfőbb végrehajtó testületét, az Európai Bizottságot, hogy adjanak tájékoztatást a történtekről. Cohn-Bendit szerint “érdekes dolog” lenne megtudni, ki állt az írországi ellenzők kampánya mögött.
Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke – Cohn-Benditnek adott válaszában – egyetértett azzal, hogy “teljes átláthatóságra” van szükség az ügyben. Az Európai Parlament elnöke emlékeztetett arra, hogy a nem-kampányt finanszírozó, Libertas nevű szervezet képviselője, Declan Ganley üzletember korábban azt állította: a támogatások kis összegűek voltak, és egyszerű polgároktól érkeztek. Most viszont beismerte, hogy szervezete 200 ezer eurót kapott magánforrásokból, valamint elismerte azt is, hogy a Pentagonnal katonai megbízásokról szóló, 200 millió dolláros nagyságrendű szerződéseket kötött.
“Nem engedhetjük meg, hogy Európa károkat szenvedjen, miközben az átláthatóságot követelők magukat nem vetik alá ugyanezen mércének” – mondta Pöttering, és támogatásáról biztosította az ügy kivizsgálását már megkezdő Dick Roche ír Európa-ügyi minisztert.
